Bérbeadás vagy ideiglenes szállásadás? - Máshogy adózik a kettő
Ebből kiderül: a vonatkozó rendelet szerint egyéb szálláshely a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, ám nem kizárólag erre a célra létesített épület vagy épületrész. Fontos még az is, hogy erre a célra legfeljebb nyolc szobát és 16 ágyat lehet szánni. Átminősíthető ilyen célra például a falusi szálláshely is. A szolgáltatáshoz szálláshely-üzemeltetési engedély szükséges. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint fizetővendég-látó tevékenységet folytató magánszemély az, aki egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.
Ehhez bizonyos szolgáltatások is tartoznak (például takarítás, ágynemű biztosítása), szemben az ingatlan bérbeadásával, amely az ingatlan birtokának biztosítását jelenti csupán. További különbség, hogy a bérbeadás lehet huzamosabb, és nem szükséges hozzá engedély.
Ami a járulékfizetést illeti: az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után 14 százalékos mértékű közterhet kell fizetni, feltéve hogy a jövedelem az adóévben meghaladja az 1 millió forintot.
Ha viszont a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelemként adózza le az egyéb szálláshely-szolgáltatásból származó jövedelmét, akkor 27 százalékos adófizetési kötelezettsége keletkezik.
Amennyiben egy egyéni vállalkozónak nem számító magánszemély a tételes átalányadózást választja, akkor az általa fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka.
