Világgazdaság Online

Jövőre éppen ezért mindenképpen várhatók változások e téren. S hogy mire lehet számítani? Több kutatás is készült erről, legutóbb (az elmúlt héten) a DGS Global Research igyekezett felmérni a jövő évi béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos vállalati politikát.
Kiderült, hogy még most, a feltételek nehezebbé válása – a juttatás drágulása – idején is van olyan cég, amely bővíteni szándékozik e juttatásokat, sőt olyan is, amely csak most tervezi bevezetni. Persze van, ahol csökkenés, illetve szinten tartás várható.

A kutatást végzők azonban rámutatnak: a cégvezetők körében a jövő évi béren kívüli juttatások nagyságának tervezésekor bizonytalanság tapasztalható. Ugyanis még mindig meglehetősen bizonytalannak tartják a változásokat. A béren kívüli juttatások adó- és járulékmentességének megszűnése igen érzékenyen érinti azokat a vállalkozásokat, amelyek jelentős forrásokat szántak a cafeteria-rendszerük kidolgozására és működtetésére. A munkavállalók pedig többségében megkedvelték ezeket a juttatásokat, s a családi költségvetés tervezésekor számolnak már velük.

A felmérés eredménye szerint a caferiát a legkevésbé az állami, önkormányzati szervek alkalmazzák; jelenleg 43 százalékuknál egyáltalán nincs ilyen, és csak 17 százalékuk tervezi a bevezetését. Ugyanakkor az állami, önkormányzati tulajdonban lévő vállalatoknál terjedt el a leginkább a rendszer: 85 százalékuknál kapnak ilyet a munkavállalók, s 30 százalékuknál tervezik a keret megemelését.

A cafeteria-rendszert egyébként szakértők szerint nem szabad temetni, hiszen bár jövőre szinte teljesen megszűnik a béren kívüli juttatások adómentessége, még így is költségmegtakarítást jelentenek, tehát továbbra is érdemes alkalmazni ezeket. Azaz, a vállalatok számára még mindig megéri cafeteriajuttatásokat biztosítani a dolgozók számára – mutat rá a Nexon közleménye. Kedvezményes, 25 százalékos adókulccsal terhelt 100 ezer forintos bruttó természetbeni juttatás esetén a vállalat összes ráfordítása 125 ezer forint lesz (a jelenleg ismert elszámolási szabályok szerint), és a munkavállaló a teljes 100 ezer forintot „kézhez” kapja az igényelt juttatások formájában. Ezzel szemben 17 százalékos szja esetén csak 61 410, 32 százalékos esetén pedig mindössze 42 360 forint jár a dolgozóknak bérkifizetéskor.