Gyengék a magyar kkv-k

A multik számára rendkívül fontos a tudás, nemcsak a menedzsment-, hanem a beszállítói tudás is. Ez volt az egyik fő üzenete a Világgazdaság tegnapi, Patrióta gazdaságpolitika című konferenciájának. A fő megállapítás pedig az: a kkv-k még nem kapkodják el, hogy ennek eleget tegyenek.

Bár elégedetlen a hazai kis- és középvállalkozások hozzáállásával a multikkal való kapcsolatokban, Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára megerősítette: a kormány mindenképpen segíteni kívánja megerősödésüket és megfelelő szerepvállalásukat a növekedésben és foglalkoztatásban. A Világgazdaság Patrióta gazdaságpolitika konferenciasorozata keretében tegnap a multik és a kkv-k kapcsolata volt a téma. Első előadóként Cséfalvay Zoltán értésre adta: a patrióta gazdaságpolitika nem jelent protekcionizmust, nem zár ki másokat. „Meggyőződésem – mondta –, a betelepülő multinacionális vállalatoknak éppúgy érdeke, hogy megfelelő beszállítókat találjanak Magyarországon, mint a kkv-knak az, hogy a multik segítségével exportpiachoz jussanak.”

A krízis, a katarzis a változtatás barátja – erre hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét Fodor István. Az Ericsson Magyarország volt vezérigazgatója ugyanakkor emlékeztetett arra is, túl sokba került a világnak ez a válság. Ez az összetett helyzet rendkívüli feladatokat és lehetőségeket jelent nemcsak a világ, de Magyarország és az állam számára is. Miközben egyetértését nyilvánította ki a kkv-k megerősítésével kapcsolatban, azt is kijelentette, „ha három-öt év alatt nem válik versenyképessé egy kkv, akkor ott valami baj van, el kell engedni a kezét”.

A multiellenesség nem általános, hanem magyar betegség, a kkv-k gyengesége ugyancsak nem általános, szintén magyar betegség. Hegedűs Zoltán tanácsadó szerint a kisvállalkozók sokat – például céltudatosságot, pozitív hozzáállást, fegyelmezettséget, nyitottságot – tanulhatnának a nagy cégektől, ám „nagyon nagy baj van Magyarországon, mert rendkívüli módon elrontottuk a duális gazdaságot”. Az előadó elmondta, ha üzleti ajánlatával megkeresi az érintetteket, a multik 80, a kkv-k 20, a területi kamarák nulla százaléka reagál a megkeresésre.

Jó pár éve a Suzuki tett javaslatot a patrióta gazdaságpolitikára a magyar kormánynak – emlékeztetett Urbán László, a cég vezérigazgató-helyettese. A tanácskozáson „Mi így csináljuk” mottóval több cégvezető is számot adott a kkv-k és a multik kapcsolatával összefüggő tapasztalatairól. Amikor a Magyar Suzuki Zrt. elkezdte itt a működését, még a fordizmusra, azaz a beszállítók alárendeltségére épült a kapcsolat. Öt évbe telt, mire sikerült a magyar beszállítói hányadot 50 százalék fölé emelni – jegyezte meg Urbán László. Ma már a toyotizmus, azaz az egyenrangú partnerek közötti együttműködés felé haladunk – tette hozzá.

Egyértelműen a partnerségre helyezi a hangsúlyt a több mint 700 beszállítójával való kapcsolataiban a Jabil Magyarország, nem véletlenül, hiszen kisvállalkozásból lett nagy az amerikai anyacég – tájékoztatta a VG-konferencia résztvevőit Thierry László üzletfejlesztési igazgató. Az, hogy egy vállalkozás mire jut a multikkal, Skultéty Tamás vállalkozó szerint nagyban függ a tulajdonosától, vezetőjétől. Úgy véli, a válság meg- és széttörte az elmúlt évtizedben kialakult kkv–nagyvállalati kapcsolati rendszert. Ráadásul a pénzügyi fegyelem drámaian leromlott Magyarországon, erre máshol nincs példa Európában; szerinte „itt gyorsan rendet kellene teremtenie a kormánynak”. S észre kellene venni végre, hogy a bankok – saját belső hatalmi versengésükben – teljesíthetetlen feltételeket szabnak hitelt igénylő ügyfeleiknek.