Világgazdaság Online

 A legtöbb EU tagállam számára súlyos nehézségeket okoz a költségvetés hiánya és az alacsony gazdasági növekedés, így a közbeszerzési eljárásoknak biztosítaniuk kell a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását, valamint figyelembe kell venniük a szociális szempontokat is.

Ahogy arról már korábban lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság 2011. január 27-én nyilvános konzultációt indított, amelynek célja, hogy a közbeszerzési eljárásokban történő részvétel még egyszerűbbé váljon a vállalkozások és azon belül leginkább a kkv-k számára. Első lépésként közzétették az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról szóló „Zöld Könyvet”, amely a jelenlegi szabályok egyszerűsítéséről, valamint azokat a kérdésekről szól, amelyeket a Bizottság fontosnak ítélt az EU közbeszerzési politikájának jövőbeni reformja szempontjából.
 
A Zöld Könyv által felvetett témák között szerepel az eljárások egyszerűsítésének lehetősége különösen a kisméretű helyi és regionális ajánlatkérők esetén, az innovatív termékek beszerzésének elősegítése, a környezetvédelmi és szociális megfontolások figyelembe vétele a közbeszerzés során, a korrupció és az ajánlattevők közti piacfelosztás hatékonyabb megelőzése, valamint a kis- és középvállalkozásokat érintő bürokrácia csökkentése.
 

Az EU tagállamaiban a kis-és középvállalkozások aránya a közbeszerzési eljárásokban a teljes szerződés érték tekintetében 31-38 százalék között van, Magyarországon ez a szám megközelíti a negyven százalékot. Az EU közbeszerzési szabályok modernizálásának egyik kiemelt célja, hogy a kkv-k egyszerűbben és nagyobb arányban vegyenek részt a közbeszerzési eljárásokban, ez egyrészről fokozná a versenyt, az ajánlatkérők számára kedvezőbb ajánlatokat eredményezne, másrészről pozitív hatással lenne a válságban lévő gazdaságokra.
 
„A kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének akadálya lehet az alkalmassági kritériumok túlzott szigorúsága. A Zöld Könyvben foglaltak szerint a kkv-k helyzetbe hozásához az uniós közbeszerzési szabályozás egyszerűsítésére, az ajánlatkérők részéről vállalkozásbarát megközelítésre lenne szükség” - hangsúlyozta Simon Gábor , a DLA Piper nemzetközi jogi iroda vezető jogásza, hivatalos közbeszerzési tanácsadó.
 
Az ajánlattételi szakaszban gyakran nagy számban előírt igazolások beszerzése olyan adminisztratív terhet jelent, amellyel a kkv-k sok esetben nehezen küzdenek meg. Másfelől, gyakran magát az alkalmassági kritériumok szintjét állítják olyan magasra (például árbevételi követelmények vagy az előírt referenciák volumene és darabszáma), hogy a kkv-k gyakorlatilag képtelenek azokat teljesíteni.
 
A problémára megoldást jelentene, ha a jogszabályok lehetővé tennék a vállalkozások számára, hogy az alkalmasságra vonatkozó információk összefoglalását nyújtsák be vagy első lépésben önbevallást adjanak be az alkalmassági kritériumok teljesítéséről. Ez esetben csak a nyertes ajánlattevőt kérnék fel, hogy nyújtsa be a tényleges igazolásokat Az ajánlatkérőnek a visszaélések megelőzése végett lehetősége lenne valamennyi ajánlattevőtől bekérni a dokumentumokat az eljárás alatt vagy akár annak lezárását követően is. Ez a megoldás anélkül csökkentené a kkv-k adminisztratív terheit, hogy veszélyeztetné a közbeszerzések átláthatóságát és a verseny tisztaságát.
 
„Az előzőek mellett indokolt lenne bevezetni felső határértékeket bizonyos alkalmassági kritériumok, különösen az ajánlattevők pénzügyi helyzete tekintetében. Ezzel elkerülhető lenne, hogy az ajánlatkérők olyan túlzott alkalmassági kritériumokat határozzanak meg (például az árbevételre vonatkozóan), amelyek szükségszerűen kizárják a kkv-k egy részét. Egy ilyen intézkedés továbbfejlesztené az arányos kiválasztási kritériumok alkalmazására vonatkozó meglévő kötelezettségeket” – tette hozzá Simon Gábor.

A magyar közbeszerzési törvény módosításáról már hazánkban is többször szó esett. A legutóbb Fellegi Tamás , nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be az Országgyűlésnek javaslatot, amelyben egyebek mellett az előzetes vitarendezés és a beszerzés részekre bontását kezdeményezte a közbeszerzési törvényben.