Világgazdaság Online

A közlemény szerint a nemzetközi összehasonlítás - az Európai Bizottság által közzétett adatokra tekintettel - Magyarország 2009. évi helyzetét mutatja be. Ennek alapján megállapítható, hogy a strukturális alapok esetében Magyarország a felhasználható forrásokat teljes egészében lekötötte, a rendelkezésre álló keret 94,12 százalékának kifizetése történt meg. A Kohéziós Alap esetében az ország az alsó harmadban helyezkedett el, 69,4 százalékos kifizetési aránnyal, csupán Lengyelországot és a 2007-ben csatlakozott két tagállamot előzte meg.

Az ÁSZ közölte: Magyarország az előcsatlakozási időszaktól kezdve mindig pozitív pénzügyi egyenleget könyvelhetett el az uniós büdzsével szemben, mind abszolút értékben, mind a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva: 2007-ben a pénzügyi egyenleg (az úgynevezett nettó pozíció - a befizetési kötelezettség, valamint a támogatások és a működési költség korrigált különbözete) 1.605,92 millió euró volt, amely 2009-re már elérte a 2.719,4 millió eurót. Nemzetközi összehasonlításban a 2009. évi kiemelkedő eredménnyel - a GNI 3,1 százalékával - az EU10 országok között Litvánia (5,61 százalék) és Észtország (4,27 százalék) után a 3. helyet érte el Magyarország.

A tájékoztatás szerint az unióból érkező források fogadásához, illetve lebonyolításához szükséges intézményi, szabályozási és ellenőrzési feltételrendszert az uniós és magyar előírásokat figyelembe véve alakították ki. Az uniós források ellenőrzéséért felelős intézmények a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan 2010-ben is fogalmaztak meg az ellenőrzési funkciók fejlesztendő területeire vonatkozó megállapításokat, amely arra utal, hogy az ellenőrzési rendszer további erősítése szükséges.

A közlemény alapján a 2004-2006-os időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programjára 678 milliárd forintot fizettek ki, amellyel közel 20 ezer kedvezményezettet támogattak. Az NFT végrehajtása pénzügyi szempontból eredményesnek értékelhető, a pénzügyi keretet 99,1 százalékban felhasználták. A kedvező teljesítés érdekében úgynevezett tartalék projekteket támogattak, így az elszámolt költségek összege mintegy 26,5 milliárd forinttal meghaladta az eredeti keretet.

Az ÁSZ szerint az NFT forrásaiból jelentős eredményeket értek el munkahelyteremtés, az emberi erőforrás minőségi fejlesztése, a környezetvédelem és a közlekedés területén, azonban nem javult a régiók közötti gazdasági-szociális különbségek helyzete.

Az NFT pénzügyi zárásának ellenőrzéséért felelős hatóság az ötből két operatív program, továbbá az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz és az EQUAL közösségi kezdeményezés tekintetében a végrehajtást összességében rendben találta, ezért nem minősített véleményt bocsátott ki.

A többi operatív program vonatkozásában a nagyszámú le nem zárt szabálytalansági eljárás, illetve a feltárt hiányosságok vezettek a kedvezőtlen vélemény, minősített, illetve korlátozott zárónyilatkozat kiadásához. A záró költségnyilatkozatok elfogadása, illetve a költségnyilatkozatokban foglalt összegek átutalása az Európai Bizottság részéről egyes operatív programok, illetve finanszírozási alapok esetében már megtörtént.