Világgazdaság Online

Tíz területen szükséges leginkább segíteni a kis- és középvállalkozásokat az Európai Unió 2008 óta hatályban lévő kisvállalkozási törvénye (SBA) szerint. A magyarországi kkv-törvény módosításával a kormánypárt deklarált célja a szféra eddiginél jobb támogatása, ám azt elismerik, ez csak az első lépés egy átfogóbb változtatás útján. Magyarországon 2004 óta van kis- és középvállalkozói törvény – ezt most (is) módosítják.
Szélesebb körű és magasabb színvonalú támogatásban kell részesíteni a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy növekedhessen a foglalkoztatottak száma – a kormányoldal ezzel indokolja azt a törvénymódosítást, amelynek elfogadásáról jövő héten szavaznak. Az előterjesztő Szatmáry Kristóf a 29 pontos gazdasági akcióterv harmincadik pontjaként jellemezte a tervezetet. Az ellenzék szerint az irány jó, de a törvényváltoztatás csak szimbolikus.
Elfogadása után jelentős változások állhatnak be a kis- és középvállalkozások bírságolási gyakorlatában, ugyanis megtiltanák, hogy a vállalkozások működésének szabályszerűségét felügyelő ellenőrök érdekeltek legyenek minél több büntetés kiszabásában. Az eddigi rendelkezés alapján az APEH ellenőrei is jobban jártak, ha több büntetést osztottak ki, és a hatóság is felhasználhatta a büntetéseket saját működési költségeinek fedezésére. A törvény kihirdetését követő hónap, vagyis augusztus 1-jétől erre nem lesz lehetőség.
Egyszerűsítené a kkv-k helyzetét az a módosítás, amely nem engedi, hogy az első jogsértésnél pénzbüntetést szabjanak ki. Ha egy kkv-nál kisebb szabálytalanságot találnak, 2011-től kétlépcsős lesz a büntetés: először csak figyelmeztetni kell a céget, a második büntetés lehet már pénzbírság. A súlyosabb szabálytalanságok elkövetői azonban ugyanúgy kaphatnak bírságot figyelmeztetés nélkül, ahogy eddig is: adó- és vámhatósági eljárásokra nem vonatkozna a törvény, és azokat is lehetne változatlanul elsőre bírságolni, akik dolgozóik testi épségét, egészségét vagy életét veszélyeztetik, illetve akik a környezetet károsítják.
Nagyon rossz volt az a korábbi gyakorlat, amelyben az állam nem partnerként kezelte a vállalkozókat, hanem a lehető legtöbb bőrt akarta róluk bírságok útján lehúzni – mondta az Országgyűlésben Szatmáry Kristóf. A fideszes politikus kiemelte: ez a módosítás önmagában kevés volna, egy nagyobb nagyságrendű kkv-fejlesztési folyamat egyik első lépésének szánják. Akkor ér azonban valamit a törvény nem csak rövid távon, ha csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei, ha egyszerűbb, betarthatóbb szabályok lesznek. Erre ígéretet is tett a kormány. Hivatkozott egy korábbi felmérésre, amely szerint a vállalkozók a második legzavaróbb problémaként a bírságolási rendszert említették.
A módosítás csupán szimbolikus, és fölösleges adminisztratív feladatokkal terhelnék a hatóságokat, ezért az új törvény, bármilyen szimpatikus irányba is mutat, nem jó – véli a szocialista Göndör István. Véleménye szerint azzal, hogy a költségvetés bevételi oldalára továbbra is bekerülnének a büntetések, nem szűnne meg a hatósági érdekeltség a több bírság kiszabásában. Zavart okozhat az is, hogy nincs szabályozva, hogyan adminisztrálják az első figyelmeztetést. Más ellenzéki felszólalók azt emelték ki: mindenképpen szükség volna prevencióra, hogy a kezdő vállalkozók állami segítséggel ismerhessék meg a szabályokat és a veszélyeket.
A törvényjavaslathoz sürgősségi indítványt is benyújtottak, vagyis a terv szerint Sólyom László még júliusban kihirdethetné. JK–SzI