Kína mérsékelt lelkesedéssel és médiafigyelemmel fogadta a Csungcsingbe érkezett Scholzot, aki egyes német médiumok szerint „koutoulni” megy Pekingbe Hszi Csin-ping pártelnökkel találkozva.
A koutou kínai (mandarin nyelvű), a császári időkből származó szó, mély megalázkodást, térden-arcon csúszva a császár elé járulást jelent. A német kancellár két malomkő között őrlődik. Egyfelől az EU, Ursula von der Leyen EB-elnök következetlen, át nem gondolt Kína-politikájához, a kezdeti keménységet kockázatcsökkentésre módosító, kapkodó lépéseihez kell magát tartania. Másfelől a német ipar, a gazdaság legnagyobb külföldi partneréről van szó – és a gazdaság egyértelműen a kapcsolatok fenntartásában érdekelt.
Átalakulások
Megszűnt a német gazdaság egyik növekedési forrása, az olcsó, csővezetéken érkező oroszországi földgázszállítás, és a kínai piacon – tavaly 253 milliárd eurós forgalommal Németország legnagyobb partnerországában – is gondok vannak. A Bild-Zeitung „édes-savanyú stratégiának” nevezi a kancellár Kína-politikájának alapjait. Ezt bizonyítandó utal rá, hogy
Scholz rábólintott a kínai óriásnak, a Coscónak a hamburgi kikötő egy részét felvásárló ajánlatára, és saját csatornát nyitott az erősen vitatott TikTok közösségi platformon.
Figyelemre méltó, hogy a kínai pártlap Scholz útja kapcsán párhuzamot fedez fel a reálpolitikus Angela Merkel korábbi kancellár és a mai német vezető Peking-politikája között.
A következetlenség, a kapkodás nemcsak Scholzot, de Zelenszkij ukrán elnököt is érinti.
Ukrajna helyzete minden eddiginél nehezebb, létfontosságú külföldi pénzforrásai, hadianyag-szállításai bizonytalanok.
Energiastruktúrája tetemes károkat szenvedett a nagyarányú 2024. áprilisi oroszországi légi csapások (a végrehajtók: drónok, cirkáló- és ballisztikus rakéták, némelykor hiperszónikus, manőverező eszközök, Kinzsalok és Cirkonok, továbbá okosbombák) következtében. Hadserege, mint Olekszandr Szirszkíj főparancsnok beismerte, minden eddiginél rosszabb pozícióban van. Korábban a páncélosokhoz, a Leopardokhoz, Challengerekhez, Abramsokhoz, aztán a német Taurus KEPD 350-es légi indítású cirkálórakétákhoz, az F-16-os vadászbombázókhoz fűztek háborúfordító reményeket. Eleddig egy sem jött be. Scholz mereven elzárkózik a kategóriájában a legjobbnak tartott nyugati cirkálórakéta, a Taurus Ukrajnának való szállításától (amivel Kijev a hírek szerint a Krími hídat rombolná le).
Az ukránok kénytelenek a védekezésre fordítani a figyelmet. Újabb lég- és rakétavédelmi rendszereket akarnak a Nyugattól kicsikarni. Becslések szerint a NATO európai légvédelmi kapacitásának csaknem 25 százaléka lehet már Ukrajnában, de láthatóan ez sem elég az oroszországi nyomulás megfékezésére.
Zelenszkij újabb 25 százalékot szeretne, további 25, de minimum 7 PATRIOT (a rendszer betűszó nevét a „Phased Array Tracking Radar to Intercept on Target” – többfázisú célkövető, célelfogó radarról kapta) küldését szorgalmazva. Európának, a NATO-tagoknak a háború előtt több mint száz ilyen rendszerük volt szolgálatban. Az amerikai rakétarendszer PAC-1-es és PAC-2-es rakétákkal felszerelt korábbi, egyszerűbb változatai 120-160 kilométeres hatótávolságúak, alkalmasak a levegőbeszívó hajtóműves oroszországi katonai légi eszközök megsemmisítésére.
Moszkva új, olcsóbb fegyverfajtákat vezetett be. Az eddigi 250, 500, 1000, 1500 és 3000 kilogrammos „buta” gravitációs bombák „felokosítása”, szárnyakkal, precíziós irányítási rendszerekkel való felszerelése lehetővé teszi a frontvonaltól távolabbról, 50-70 kilométerről, 13-16 ezer méter magasan repülő Szu-34-es, Tu-22M3-as bombázókról indítani ezeket a felokosított fegyvereket. Azonban így a frontvonal mentén telepített PATRIOT-ok rakétái hatósugarába kerülnek.
Németország megragadja a stafétát
Németország lassan, de szívósan igyekszik átvenni Amerika mint fő Ukrajna-szponzor szerepét.
Ezt jelzi a meredek támogatottságemelkedés. Míg 2022-ben 1,6 és 2023-ban 5 milliárd euró közvetlen katonaihadianyag-támogatást nyújtottak az ukránoknak, idén már 7,1 milliárd eurós katonaisegély-büdzsével számolnak.
Eddig katonai segélyként és a következő években szállítandó hadieszközökként a németek 28 milliárd eurós támogatást adtak Ukrajnának. A fontosabb, eddig Ukrajnába érkezett szállítmányok: 30 darab Leopard I.A5, 18 darab Leopard II.A6 harckocsi, 50 darab Dingo részlegesen aknavédett (MRAP) páncélozott csapatszállító, 90 darab Marder gyalogsági harcjármű, 52 Gepard önjáró légvédelmi páncélos, 2 (+1) db PATRIOT lég- és rakétavédelmi rendszer, 3 darab IRIS-T SLM (rövid hatótávolságú), 1 darab IRIS-T SLS (közepes hatótávolságú) légvédelmi rakétarendszer (indítóberendezése, rakétáinak darabja a PATRIOT-énak a tizedébe kerül), 500 darab Stinger és 2700 darab Strela vállról indítható légvédelmi rakéta. Emellett műszaki mentő- és javítóegységeket, előrecsomagolt tartós katonaételeket (MRE), takarókat, teherautókat, gyalogsági fegyverzetet (automata puskák, mesterlövészpuskák, pisztolyok, lőszer) tartalmaztak a német fegyverküldemények.
