Akác, védőnők, magyar nóta - egyre több a hungarikum
A látványos bővülésnek köszönhetően az egy évvel ezelőttihez képest már majdnem duplájára, 41-re nőtt azon szellemi, kulturális, természeti, gazdasági értékek száma, amelyeket egyedisége, különlegessége és minősége miatt megőrzésre érdemes magyar értéknek minősített a 2012-ben felállt Hungarikum Bizottság. A bizottságba egy-egy tagot delegál a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, az MTA és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, három tagot a Magyar Állandó Értekezlet, kettőt az Országgyűlés.
A testületet működtető Vidékfejlesztési Minisztériumnál megtudtuk: a 2012-ben elfogadott Hungarikum törvény alapján automatikusan hungarikum lesz minden olyan érték, illetve helyszín, amely a világörökség része, illetve szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján. Így vált hungarikummá az aggteleki karszt, a hollókői ófalu, vagy a Hortobágy. Ezen kívül a bizottság azoknak a „pályázónak” ad zöld utat, amely „olyan különleges összetétellel, tulajdonsággal, jellegzetességgel, értékkel rendelkezik, ami miatt belföldön és külföldön egyaránt ismert és elismert teljesítményt hordoz, a magyarság egésze számára fontos, megőrzendő értéknek” számít. A bizottság először megvizsgálja az előterjesztést, meghallgatja a szakmai bizottság értékelését, javaslatát, figyelembe veszi „a tudományos és emocionális érveket”, majd kétharmados szavazással döntenek.
Mint a VM-nél elmondták, egy-egy bizottsági ülésre átlagosan 5-7 kiemelt nemzeti értéket terjesztenek fel hungarikummá minősítésre, és alkalmanként 8-10 kiemelt nemzeti érték felvételéről is dönt a bizottság. A megyei, területi értéktár bizottságok megalakulásával azonban, mint azt a tárcánál elismerték, egyfajta előterjesztési hullám indult meg, amivel már nagyon nehezen tart lépést a testület. Éppen ezért júniusban rendkívüli ülést tart a Hungarikum Bizottság. A külhoni magyarok is aktívak, így az úgynevezett Külhoni Értéktár is már több, mint 120 tételt tartalmaz, amiből szintén jó néhány érték felterjesztése várható a Magyar Értéktárba.
Bár számos országban foglalkoznak a nemzeti értékek azonosításával, rendszerezésével és védelmével, a bizottságnak nincs tudomása arról, hogy másutt is lenne ilyen széles körű, ernyőként működő kezdeményezés.
Egy év alatt ötszázmillió forint
A Hungarikum Bizottság működésére a költségvetésben tavaly egymilliárd forintot különítettek el, de az összeget a központi források zárolása során 500 millió forintra csökkentették. Mint kérdésünkre elmondták, ebből támogatásokra 140 millió forintot különített el a testület. A fennmaradó 360 millióból írtak ki pályázatot a hungarikum védjegy tervezésére, indították el a nyertes pályázat hivatalos bejegyzési eljárását, a hungarikum.hu weboldalt, rendezték meg az I. Hungarikum Gálát az Operettszínházban, és adták ki A nemzeti értékek és hungarikumok 2013. exkluzív kötetet. A bizottság emelett országszerte több tucat workshopot, konferenciát tartott, illetve vett részt azokon, valamint két határon túli eseményen is bemutatta a hungarikum törvényt. A központi kommunikációs kampányra január elején kiírt, több mint százmillió forint összértékű pályázaton egyelőre nem hirdettek nyertest.
