Árvíz: a hétvégén jön a neheze
A legrosszabb forgatókönyv szerint csaknem 80 ezer fő kitelepítése jöhet szóba. Óbudáról kellene a legtöbb, 55 ezer embert kitelepíteni, ha a víz elönti a lakótelepet, erre azonban valószínűleg nem kerül sor. Az esztergomi Prímás-szigetről ugyanakkor már negyven, Pilismarótról pedig hetven embert kitelepítettek. Evakuálásra volt szükség Szentendrén is, itt sajtóhírek szerint a lakosság vonakodott elhagyni a lakhelyét. Kádár Kristóf, Szentendre önkormányzatának kommunikációs referense ugyanakkor lapunknak cáfolta, hogy konfliktus alakult volna ki. „A korábbi árvizeknél nem kellett evakuálni senkit, ezért inkább megdöbbenésről volt szó. Most a magasabb vízállás indokolta a kitelepítést, és csak egy ártéri városrészt, tíz ingatlant érintett” – mondta el a Világgazdaságnak Kádár Kristóf, aki hozzátette: csütörtökön rendben lezajlott az emberek elköltöztetése.
A Római-parti védmű magasításával minden valószínűség szerint elkerülhető a csillaghegyi terület kiürítése a Duna áradása miatt – mondta csütörtöki, a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester.Hangsúlyozta: a jelenlegi vízszintnél meg tudja védeni Csillaghegyet és Óbudát a gátrendszer, de mivel Csillaghegy három pontja mélyebben fekszik, ezeken a területeken elméletileg nem zárható ki az evakuálás. A katasztrófavédelemmel felkészültek arra, hogy szükség esetén akár 55 ezer embernek is el kell hagynia az otthonát – közölte a főpolgármester.
A Duna felsőbb szakaszainál, így a Szigetköz szívében fekvő Ásványrárón péntekre várják a nehezét. „A helyiek hordják a homokzsákokat, több tucat éjjeli őrszemet is kijelöltek. „Szerdán elrendeltük a különleges helyzetet, vagyis a törvényben meghatározott keretek közt a mentési munkálatokra kötelezhetjük a lakosságot” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Tatainé Popp Rita, a település polgármestere. Bár Ásványrárón jogszabály nélkül is részt vesznek a helyiek a munkában, minderre a törvény alapján is kötelezhető a lakosság. Súlyos katasztrófa esetén akár 15 napra is behívható lényegében bárki katasztrófavédelmi szolgálatra, erre a 2011-ben módosított katasztrófavédelemről szóló törvény ad lehetőséget. A jogszabály kimondja, hogy minden olyan férfi és nő kötelezhető a mentésen való részvételre, aki elmúlt 18 éves, még nem nyugdíjas, nem rokkant, nincs legalább három gyereke. Mentességet élveznek még az országgyűlési -, valamint az EP-képviselők, a rendőrök, a katonák, a lelkészek, rabbik és adóellenőrők.
Bajorországban a Duna apad, az Elba még árad. Csehoszágban a kár 230 milliárd forintra rúg, kilenc ember meghalt.
A Szolidaritási Alaphoz fordul Magyarország
Minden vállalkozás és magánszemély kárbejelentését várja az állam, Magyarország ugyanis az EU Szolidaritási Alapjához fordul a védekezéskor felmerült költségek, és a helyrehozatal kiadásainak megtérítéséért – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Giró-Szász András. A kormányszóvivő elmondta: Németország, Csehország és Ausztria már pályázik az alaphoz. A károk összeírásakor az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a magánszemélyek kára egyaránt számít.Az alap igénybevételéhez a keletkezett kárnak el kell érnie az adott ország GDP-jének 0,6 százalékát. Magyarország esetében ez hozzávetőleg 170 milliárd forintot tenne ki, vagyis egy rendkívül pusztító árvíz esetén lenne jogosult az ország a segítségre.
Az alap igénybevételéhez a keletkezett kárnak el kell érnie az adott ország GDP-jének 0,6 százalékát. Magyarország esetében ez hozzávetőleg 170 milliárd forintot tenne ki, vagyis egy rendkívül pusztító árvíz esetén lenne jogosult az ország a segítségre.-->
