Átláthatóbb közbeszerzés?

„A közbeszerzési törvény (Kbt.) tervezett módosítása egyfelől növeli a magyar közbeszerzési törvény összhangját az uniós szabályozással, ezzel együtt a kkv-k, adminisztrációs terheinek megkönnyítését célozva, másfelől a rendelkezések egyértelműsítésével megkönnyíti a jogalkalmazást” – nyilatkozta lapunknak a Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója. Panácz István szerint a módosítások a közbeszerzési eljárás gördülékenyebbé tételét célozták meg.

A legjelentősebb változás az egyes közbeszerzések értékek egybeszámítási szabályainak módosítása, így teljes összhang lesz a közösségi szabályozással. Így elkerülhetővé válik az, hogy egy néhány millió forintos értékű beszerzést más, akár százmilliós, vagy milliárdos nagyságrendű beszerzéssel egybeszámítva, közösségi eljárásrend szerint kellett megvalósítani. Korábban az indokoltnál jelentősebb adminisztratív terhek mellett, a hosszabb eljárási határidők miatt nagyobb időigénnyel lehetett lebonyolítani az eljárást, annak ellenére, hogy a két közbeszerzést jóformán csak az ajánlatkérő személye kötötte össze. Az ajánlatkérőt terhelő, a közzétételre vonatkozó módosítások az átláthatóság és a nyilvánosság alapelvének minél teljesebb érvényesülését biztosítják – mondta Panácz.

A Provital vezetője arra emlékeztetett, hogy a tervezetben több elem is az eljárásokban való részvélt könnyíti a kkv-nak, például az adminisztrációs terhek csökkentésével. Ilyen például a dokumentáció ellenértékének megfizetése alóli mentesülés, illetve az ellenérték visszatérítése a gazdasági szereplők – kivéve a nyertes, és egyes második helyezettek – részére. Ugyanakkor a sokszor amúgy is forráshiánnyal küzdő ajánlatkérőknek (például kis önkormányzatoknak) jelenthet többletterhet a dokumentáció összeállítása, hiszen építési beruházás esetén a nagyméretű és jelentős terjedelmű tervdokumentációk elkészítése jelentős költséggel jár, amelyet az ajánlatkérők eddig a dokumentációért kért ellenértékből fedeztek.

A Transparency International (TI) Magyarország felháborítónak tartja, hogy a fejlesztési tárca csak két napot (az egyik május 1. volt) biztosított a módosítások véleményezésére. Szloboda Alíz, a közszektor programok vezetője lapunknak elmondta: már korábban jelezték, hogy több keretszabályt nem töltöttek fel tartalommal, túl sok felelősséget téve ezzel a jogalkalmazóra, míg a szankciók szigorodtak. Szerinte mindez jogbizonytalanságot eredményez, a nem egyértelműen megfogalmazott rendelkezések nem a korrupció csökkentése felé mutatnak.

A TI szükségesnek tartja, hogy a Közbeszerzési Értesítőben megjelenjenek a szerződések teljesítéséről szóló dokumentumok és az eljárási azonosítók is. Korrupciós kockázatot jelenthetnek a nemzeti eljárásrendben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások, mivel csak az eredményről tekinthetők meg az iratok.

Az ajánlatkérő is alakíthatja az eljárást

A közbeszerzési törvényt másfél évvel a hatályba lépése után módosítják, a változások július elsején lépnek hatályba. Engedékenyebb lesz a törvény az építési beruházások egybeszámításával. Jelenleg ha elemeire szednek szét egy beruházást, akkor vagy ki lehet kerülni a közbeszerzési értékhatárt, vagy egyszerűbb eljárást lehet alkalmazni. Áru és szolgáltatás megrendelésekor 25 millióig, építési beruházásnál 150 millió forintig tárgyalást sem kell tartani. Kisebb beszerzéseknél az ajánlatkérő maga alakíthatja ki az eljárási rendjét. A nyertesnek adható előleg maximumát 10-ről 68 millióra emelik.