Belvíz miatt késik a vetés - ezután is sok csapadékra kell számítani

Országosan már 145 ezer hektárra nőtt a belvízzel elöntött terület, ebből 63 000 hektár a vetés-szántó – derül ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság legfrissebb jelentéséből. A legnagyobb, 20 ezer hektár fölötti elöntések Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében vannak, de Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is 10 ezer hektárt meghaladó elöntött területről szólnak a jelentések.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az elkövetkező napokban is esőre, havasesőre lehet számítani. A szokatlanul hűvös tavasz egyetlen előnye a mezőgazdaság szempontjából az, hogy a hidegben nem olvad olyan gyorsan a hó a környező országok hegyeiben.

A föld vízzel való telítettségére jellemző, hogy tegnap a csapadékos időjárásban felázott talaj miatt Fonyódon megcsúszott a magaspart, amely veszélyezteti az alatta húzódó 7-es főutat.

Jelenleg tizenkét vízügyi igazgatóság területén van érvényben belvízvédelmi készültség, összesen 66 szakaszon, ebből 9 szakaszon harmadfokon. Az egyik legsúlyosabb helyzet a Dombóvári belvízvédelmi szakaszon van, itt a Kapos magas vízszintje, indokolta a készültséget.

A Kapos dombóvári és kurdi szakaszán az árvízvédelmi készültség is harmadfokú volt.

A vízügyi igazgatóság tájékoztatása alapján a folyó ezen részein a tetőzések már megtörténtek, de a vízszint kedd hajnalra csak Dombóvárnál csökkent számottevően. Az előrejelzések szerinti újabb csapadék miatt a következő napokban kritikus marad a helyzet ebben a térségben.

A folyó teljes Tolna megyei szakaszán 24 órás figyelő-jelentő szolgálat működik. Tegnap Szakály térségében homokzsákokból nyúlgátat építettek, Döbrököznél a hétvégén épített nyúlgátakat erősítették. Azokon a településeken, ahol épületet veszélyeztetett a víz, az önkormányzatok védekeztek, főleg vízügyi szakemberek műszaki irányításával.

Nem jártak jobban az Alföld gazdálkodói sem. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója kedden közölte: harmadfokú vízszinten várható a tetőzés a Körösökön Békés megyében. Bak Sándor elmondta: az árvízvédelmi szakaszokon 385 ember dolgozik, és figyeli a nagy vízterhelésnek kitett gátakat.

„Országos szinten egyelőre nem okoz károkat a rengeteg csapadék, ám helyi szinteken már igen” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: „úgy tűnik, hogy április közepe előtt nem lehet a cukorrépát, a tavaszi árpát és a zabot vetni. A későbbi vetésű növényekhez, így a napraforgóhoz és a kukoricához pedig már elő kellene készíteni a talajt.” Raskó szerint gond, hogy az árvízvédelmi beruházások pénzhiány miatt nem valósultak meg, a belvízelvezető árkokat pedig inkább csak lakott területen tisztították meg.

Már nincs hová levezetni a vizet

„A földeken, amelyeken gazdálkodom, 8–10 százalékban áll a víz, a többi pedig annyira telített, hogy semmilyen mezőgazdasági munkát nem lehet végezni” – mondta a Világgazdaságnak Bartha Sándor agrárvállalkozó, aki Dévaványa térségében gazdálkodik. Ezen a vidéken márciusban 100 millimétert meghaladó csapadék esett, ilyenre az elmúlt 35 évben nem volt példa. Bartha hozzátette: „a kora tavaszi vetésű növényekről most szó sem lehet, a kukorica, a napraforgó vetése pedig még kérdéses.” A gazdálkodó szerint a térségben a belvízvédelmi rendszer eddig képes volt megbirkózni a csapadékkal, ám már a folyók is annyira telítettek, hogy nincs hova levezetni a vizet. Ráadásul a belvízelvezető csatornáknak csak egy részét tisztították meg a közmunkások.