Botrányosnak minősítették a tankönyvterjesztést - eddig 59 ezer hiba

„Botrányos!” – így jellemezték egy szakmai fórumon a tankönyvterjesztés központosított rendszerét a könyvkiadók, a pedagógusok és a szülői szervezetek is káoszt emlegetve. „Még decemberben is voltak olyan iskolák, ahová nem érkezett meg minden tankönyv, munkafüzet, olyanok is, amelyeket júliusban kifizettek” – közölte a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke. Szakmári Klára elmondta: a problémákat jelezték az Emberi Erőforrások Minisztériumának és Könyvtárellátó Nonprofit Kft-nek (Kello), de sehonnan nem kaptak választ.

Az oktatásért felelős államtitkárság lapunknak azt írta: többször egyeztettek a kiadás és -terjesztés szereplőivel és a pedagógusokkal is. Szerintük a hibák felnagyítása mesterséges, a Kello arányaiban semmivel sem teljesített rosszabbul, mint a korábbi terjesztők. A nagy sajtóvisszhang pedig amiatt volt, hogy a tankönyvellátást egyetlen nonprofit kft végezte, így az adatok könnyen megjeleníthetőek voltak, a felek ellenérdekeltségük miatt gyakran inkább akadályozták mintsem segítették a problémák gyors megoldását.

Szakmári szerint a Kello nem adott igazi számlát, mivel azokon nem szerepeltek részletesen felsorolva az adott tankönyvek, így sokszor elkeveredtek az adatok. Kételkedtek abban, hogy a tankönyvterjesztésből származó bevételeket a könyvtárak fejlesztésére szánják majd.

Az államtitkárság közölte: a tankönyvfelelős adta le a rendelést, így ha valaki hiányosan kapta meg a tankönyvcsomagját, akkor az a Kello tételes számlája nélkül is egyértelműen kimutatható volt és az is, ha tévedésből más tankönyv érkezett. A kormány egyértelművé tette: a tankönyvellátásból befolyó haszonból kötelesek az iskolai könyvtárakat gyarapítani.

Bóka László azt kérte: tájékoztassák a szülőket arról, hogy nem kötelező az iskolán keresztül megrendelni a tankönyveket. Az Európai Szülők Egyesületének képviselője szerint a szülők jelentős áremelkedést tapasztaltak, az államosítás további drágulást okozhat. Bóka úgy vélte: a Kello ellen felszámolási eljárást lehetne indítani, mivel egyesek a júliusban kifizetett a tankönyveket, még nem kapták meg. A fórumon elhangzott, decemberben az e-mailen jelzett hibák száma meghaladta az 59 ezret. Egy hibajelzés egy egész évfolyam könyvhiányát is jelenthette.

Az államtitkárság szerint 2010 óta minden évben a köznevelésért felelős miniszter élt árkorlátozó jogával, így nem volt áremelkedés. Az egységes tankönyvellátásnak egyáltalán nincs árfelhajtó hatása, sőt már középtávon érzékelteti kedvező hatását.

Több iskolában a hiányzó könyveket fénymásolással pótolják, ami Radó Péter oktatáskutató szerint szerzői jogi problémákat is felvethet. Az államtitkárság nem tud olyan esetről, hogy a kényszerű fénymásolás miatt ilyen probléma keletkezett volna. Sokan sérelmezték, hogy az új rendszer óriási többletfeladatot hárít az iskolai tankönyvfelelősökre, miközben megalázónak nevezték javadalmazásukat.

Többen szapulták a Kello elektronikus rendszerét, egyesek szerint ez egy ingyenes webáruházi szoftver, és rendszeresen káosz volt az állítólag 369 millió forintért fejlesztett adatbázisban. Az államtitkárság cáfolta ezeket az állításokat.

Leválthatják-e a Kellót?

A tankönyvellátás államosítását jelentő új jogszabály szerint a tankönyvek megrendelése, beszerzése, eljuttatása, a vételárak beszedése egy kijelölt nonprofit gazdasági társaság feladata, amit könyvtárellátónak neveznek, de nem említik meg név szerint a Kelló-t. Egyesek a kisbetűs fogalmazásból azt olvasták ki, hogy esetleg lecserélik a Kello-t. Az oktatási államtitkárság a lapunknak azt írta: a jogszabályban kerettörvény jellegű szabályozás van, a részleteket alsóbb szinten rendezik. A tárca szerint a Kello megfelelő biztonsággal látta el a tankönyvterjesztési feladatokat.