Egyezkedés a Mollal az INA irányításáról

Tárgyalások indulnak Horvátországban a Mollal az INA jövőjéről, a fő téma az INA új irányítási modelljének kialakítása – írja a Jutarnji List. A kormány már elfogadta a tárgyalások alapjául szolgáló dokumentumot, amely szerint a horvátországi olajipari csoport pénzügyi helyzete nagyon szerény, nem tükrözi a cég potenciális és valós állapotát sem. Tavalyi nyeresége 62 százalékkal, a finomított termékek eladása 4 százalékkal esett, olaj-és földgáz termelése pedig 35 százalékkal lett kisebb, miközben a gázimportja 29 százalékkal nőtt. Mindezek mögött a horvát kormány szerint vezetési hibák állhatnak.

A lap arról is beszámol, hogy az INA 44 százalékos tulajdonosa, a horvát állam kevesli a közel 50 százalékos tulajdonos Mol által végrehajtott finomítói fejlesztéseket. A megbeszéléseken részt vevő horvát bizottságot Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter vezeti.

Az INA irányítási joga 2009 júniusa óta a Molé. E jog nélkül a Mol – korábbi nyilatkozata szerint – nem tudta volna végrehajtani a tulajdonszerzésekor még veszteséges és rossz hatékonysággal működő társaság újjászervezését, gazdasági eredményeinek javítását. Ha tehát ezt most elveszik a magyar olaj és gázipari csoporttól, akkor olyan üzleti kockázattal járna az INA-ban való hányada megtartása, amelyet aligha vállalhatna. Egy meg nem nevezett, magas beosztású Mol-vezető állítólag azt mondta az osztrák APA hírügynökségnek, hogy a Mol akár el is adhatja az INA-ban lévő 49,1 százalékát, ha nem sikerül megállapodni a horvát féllel. A vevő akár egy orosz befektető is lehet. Ugyanakkor a Mol továbbra is kész az INA többségének az átvételére is. 2010-ben sikertelenül próbálta meg 50 százalék fölé emelni a tulajdoni hányadát.

A horvát állam panaszával ellentétben az APA által megszólaltatott Mol-vezető azt mondta, hogy például a rijekai finomító 200 millió eurós felújítását helyi politikai ellenállás miatt nem tudják megvalósítani. A sisakit egyébként is be kellene zárni, hatalmas veszteségei miatt.
Fejlesztések mindazonáltal bőven voltak, erről a napokban a Világgazdaság is beszámolt a Moltól kapott tájékoztatás alapján. Eszerint az INA – Horvátország legnagyobb befektetője – finomítói üzletágába évente átlagosan ötször több befektetés került az elmúlt nyolc évben, mint az INA 2003-as privatizációja előtti, ugyanennyi idő alatt. A Mol 2 milliárd kuna (80 milliárd forint) fölött költött a sisaki- és 4,5 milliárd kuna (180 milliárd forint) körül a rijekai finomítóban. Ennek eredményeként a rijekai létesítmény képessé vált az európai minőségi szabványok teljesítésére.

Az INA árbevétele 13,3 milliárd kuna volt az első hat hónapban, 8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, amit a romló makrogazdasági körülményekkel magyaráz a horvát cég. A társaság adózott eredménye az év első felében 443 millió kuna volt, ez több mint a négyszerese a 2012 első félévinek. Az első féléves EBITDA viszont 21 százalékkal 1,75 milliárd kunára esett.

A Jutarnji List a horvát kormány terve kapcsán nem a Mol kiszorításáról, hanem a „törzsrészvényesek közötti, a részvények méretéhez igazodó, egyenrangú kapcsolatokról” ír. Ezen „egyenrangú” kapcsolat 2009-ban, az INA írányítási jogainak a Mol általi, említett megszerzésével szűnt meg. A befolyásszerzés jogszerű voltát Horvátországban többször is kétségbe vonták, feltételezve, hogy Ivo Sanader akkori miniszterelnök 10 millió eurós kenőpénzt fogadott el az ügyben a Moltól. Sanadert a napokban 10 év börtönre ítélték első fokon, elsősorban háborús nyerészkedésért. A horvát hatóságok kihallgatnák Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját is, sőt, felmerült, hogy önkéntes vallomástétel híján nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki ellene. A Mol és Hernádi Zsolt már többször visszautasította a 10 millió eurós kenőpénzről szóló vádat.

Szollár Domokos, a Mol szóvivője az MTI-vel közölte, a társaság szóbeszédet nem kommentál. Általánosságban kifejtette, a Mol évek óta abban érdekelt, hogy megoldást találjon a meglévő vitás ügyekben, kérdésekben. Így van ez most is, rendezni kívánjuk közös ügyeinket, de ésszerű határidőn belül.

2008. október: a Mol hányada 47,16 százalékra nő

2009. június: a Mol megszerezi az INA irányításának jogát

2009. november: a horvát parlament vizsgálni kezdi az INA privatizációját

2010. február: a Podravka privatizációs kenőpénzbotrányban megemlítik a Molt

2010. október: kihallgatják Sanadert a privatizációról

2010. december: A Mol többséget szerezne az INA-ban

2011. május: a horvát kormány bejelenti, újratárgyalná a Mol–INA-szerződést

2011. június 21.: Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját kenőpénz fizetésével vádolják

2012. november 20. Elsőfokon elítélik Sanadert

2013. július 1. Horvátország uniós tag, újra téma Hernádi Zsolt esetleges szerepe

2013. július: Sanader első fokon 10 évet kap

2013. július: Keveslik a Mol által megvalósított horvátországi fejlesztéseket

2013. augusztus: Terítéken a részvényesi megállapodás

2008. október: a Mol hányada 47,16 százalékra nő

2009. június: a Mol megszerezi az INA irányításának jogát

2009. november: a horvát parlament vizsgálni kezdi az INA privatizációját

2010. február: a Podravka privatizációs kenőpénzbotrányban megemlítik a Molt

2010. október: kihallgatják Sanadert a privatizációról

2010. december: A Mol többséget szerezne az INA-ban

2011. május: a horvát kormány bejelenti, újratárgyalná a Mol–INA-szerződést

2011. június 21.: Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját kenőpénz fizetésével vádolják

2012. november 20. Elsőfokon elítélik Sanadert

2013. július 1. Horvátország uniós tag, újra téma Hernádi Zsolt esetleges szerepe

2013. július: Sanader első fokon 10 évet kap

2013. július: Keveslik a Mol által megvalósított horvátországi fejlesztéseket

2013. augusztus: Terítéken a részvényesi megállapodás -->