Harmadával kevesebb árpa és borsó, csökken a vetésterület

A kukorica vetésterülete kisebb mértékben, az árpa- és a borsóvetés azonban egyharmad-egyharmad arányban csökkenhet az elhúzódó tél utóhatásai miatt. „Térségi szinten kifejezetten érezhető lesz a kukoricatermésben az eddigi rossz időjárás miatti késlekedés, országosan pedig akár 5 százalékkal kisebb lehet a kukorica vetésterülete” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunknak kifejtette: A két-három hetes késéssel jött tavasz, a sok csapadék és a márciusi hideg miatt a tavaszi talajmunkák, valamint bizonyos kultúrák esetében a vetés heteket késett. Már most látszik, hogy a tavaszi árpa és a borsó esetében az eredetileg tervezettnek csupán a kétharmadát sikerült elvetni, és valószínűleg a többit már nem fogják pótolni a termelők” – nyilatkozta a titkár.

A hideg idő elmúltával érkezett gyors felmelegedés eltérően hat az ország egyes részein. „A könnyebb talajokon, jellemzően a Dunántúlon a munkák gyors ütemben haladnak, ezeken a területeken a késést hamarosan ledolgozzák. Hasonló a helyzet az Alföld belvizesedésre kevésbé hajlamos területein, itt is egyre kevésbé vannak elmaradva. Máshol azonban, így például Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében komolyabb problémák vannak. Nem csupán a belvízzel elborított területeken vannak gondok, más földek is át vannak vizesedve. Ez egyértelmű hátrányt jelent a kukorica vetésében.”
A megoldás más kultúrák választása lehet. Azokon a területeken, ahol a kukorica vetése csak jelentős késedelemmel történhetne meg, a gazdák valószínűleg nem kockáztatják meg az ilyen esetekben borítékolható terméscsökkenést. Ezeknél a földeknél várhatóan más növényeket, például napraforgót vetnek majd, amely jobban tűri a kései vetést.

Sokba kerülhet a sok csapadék

Az elhúzódó, csapadékos tél miatt átnedvesedtek a talajok, ez pedig jelentősen növelte a földeken a gombás növénybetegségek kialakulásának veszélyét. A nagyfokú nedvesség miatt terjedő gombásodás ellen ma már hatékonyan lehet védekezni különböző növényvédőszerek alkalmazásával, ám mivel a probléma idén komolyabb, mint más években, ezért várhatóan a termelőknek többet kell a károk megelőzésére költeniük. Az ilyen védekezés költségvonzata mindent egybevetve jelentős tétel lehet.