Hiányos pénzügyi ismeretek a középiskolás diákoknál

A középiskolások legalább kétharmada nincs tisztában olyan pénzügyi alapfogalmakkal, mint például a törlesztőrészlet, a THM, a kötvény vagy az infláció – derül ki a Családi Kasszasikerek pénzügyi edukációs program reprezentatív kutatásából. A Családi Kassza Index – a fiatalok gazdasági ismeretei felmérés eredményei szerint a rossz elméleti tudás mellett a tanulók közel fele rendszeresen megtakarít, döntő többségük elolvassa azt, amit aláír és egyre inkább jellemző rájuk a tudatos tervezés.

A Provident által 2008-ban elindított és finanszírozott Családi Kasszasikerek Program reprezentatív kutatásában összesen ezerkétszáz 16-17 éves gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló vett részt. A felmérés kitért a fiatalok pénzzel kapcsolatos attitűdjeire, a pénzügyi szolgáltatások, alapfogalmak és termékek ismeretére, valamint gyakorlati használatára is. A kérdezők az értékelés során azt is figyelembe vették, hogy a diákok tanulnak-e az iskolában pénzügyi-gazdasági tantárgyat, vagy sem.

A kutatás keretében a diákoknak olyan kilenc pénzügyi alapfogalmat kellett megmagyarázniuk, mint például a kamat, a részvény, a futamidő, a THM, vagy az infláció. Az elméleti fogalmak tekintetében a vizsgált iskolák tanulói meglehetősen rosszul teljesítettek: átlagosan 3-at tudtak helyesen, 11 százalékuk egyet sem talált el, és csupán 1 százalékuk tudta az összes kérdésre a helyes választ. A legtöbben a „kamat” (65 százalék) a „részvény” (51 százalék) és a „futamidő” (40 százalék) jelentését ismerték, kevesen tudták viszont megmondani a „THM” (32 százalék), a „kötvény” (23 százalék), az „infláció” (19 százalék) és a „reálhozam” (10 százalék) jelentését. 18 százalékos átlag eredményükkel a pénzügyi képzés nélküli szakközépiskolások teljesítettek a legrosszabbul, míg legjobban a képzéssel rendelkező gimnazisták, akik átlagosan 42 százalékos eredményt értek el.

A felmérés ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a mindennapi életben a pénzügyek terén viszonylag gyakorlatiasak a diákok. A megkérdezettek fele legalább 1000 forintot félretesz havonta, és több mint kétharmaduknak van legalább 5000 forintos megtakarítása. Minden negyedik középiskolás rendszeresen előre tervez, bevételeit és kiadásait egyaránt jegyzeteli. A válaszaik alapján elmondható, hogy döntő többségük ismeri a különböző pénzügyi tranzakciós lehetőségeket, bár némileg meglepő, hogy a „sárga” csekket, illetve az ATM-ből történő pénzfelvételt gyakrabban használják, mint az online bankolást. A pénzügyi tudatossággal kapcsolatos attitűd vizsgálatok során kiderült az is, hogy a diákok hetven százaléka figyelmesen átolvassa és értelmezi azt, amit aláír, és legalább ekkora arányuk tartja fontosnak, hogy egyre kevésbé terhelje meg a szüleit anyagilag.

„A középiskolások viszonylag gyakorlatias gazdasági viselkedése mindenképpen pozitív fejlemény, és talán meglepetés is a felelősségteljes viselkedésük e téren. Ugyanakkor fontos lenne, hogy a diákok már a középiskolában gyakorlati példákon keresztül megtanulnák az olyan alapvető fogalmak jelentéseit, mint az infláció, a reálhozam, a kötvény, vagy a THM, hiszen az életben manapság ezek ismerete nélkül nem tudnak majd magabiztosan helytállni” – hangsúlyozza Tóth Andrea, a Provident kommunikációs vezetője.