Világgazdaság Online

A csődeljárás a nagykereskedelemmel és az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalatoknál volt a legjellemzőbb, valamint területileg a fővárosban éltek legtöbben ezzel a jogi lehetőséggel. 2009 szeptemberétől 2010 február végéig 7934 magyar vállalatot érintett felszámolás, míg ugyanebben az időszakban csupán 42 darab vállalati csődeljárás indult. Az adósok továbbra is ódzkodnak a csődeljárás indításától.

Ennek okai között említhetjük, hogy az új csődtörvény szerint az adósnak kötelessége értesítenie bankját. Így az új csődtörvény értelmében a korrekt adósok érdeke a csődjelentés, míg a tisztességtelen adósokat vagy a csődeljárás eltitkolására vagy a felszámolási eljárás hitelező oldalról való indításának kivárására ösztönözheti. Ráadásul a csődeljárás esetén kötelező értesítés elmulasztása csupán 800 ezer forint pénzbüntetéssel súlyható, így az alacsony büntetés érdekelté teheti a rosszhiszemű adósokat a bejelentés elmulasztásában.

A helyzetet nehezíti, hogy a magyar köznyelv a csőd fogalmát negatívan, megbélyegzően értékeli, ahelyett, hogy a lehetséges reorganizációt látná benne. Egy nehézségekkel küzdő vállalat számára, a csőd bejelentése, a köznyelvi előítéletek miatt sok esetben az új ügyfelek elriasztását is jelenti. Mivel sokszor még a hitelezők is rosszul értelmezik a csőd fogalmát, így nem róható fel a vásárlóknak, hogy pont a legkritikusabb helyzetben nem mennek be a csődöt jelentett üzletbe, nem vesznek igénybe a csődöt jelentett vállalattól szolgáltatást. Sőt még a reorganizációhoz hitelhez sem juthat, illetve szállítói nagy valószínűséggel csak készpénzes fizetési opciót tesznek lehetővé a csődbejelentés után.

Hiába volt az új csődtörvény célja a felszámolási eljárások visszaszorítása, és a reorganizáció elősegítése, ez eddig nem teljesült. A felszámolások száma ugyan az elmúlt 4 hónapban már csökken, és februárban már a végelszámolások száma is meghaladta a felszámolások számát, a gyenge csökkenést mégsem a fél év alatt alig 50 csődeljárás eredményezte, illetve megkérdőjelezhető, hogy ez a tendencia tovább folytatódik-e.

A felszámolási eljárások során a hitelezői igények igen alacsony aránya térül meg. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) adatai alapján a felszámolási eljárásokban résztvevő cégek 80 százaléka már vagyon nélküli vállalat. Sőt még az APEH is nehezen jut pénzéhez egy felszámolás alkalmával, hiába "A" besorolású hitelező. Az APEH a felszámolások során kintlévőségeinek kevesebb, mint 5 százalékát tudja behajtani.

Egy rosszabb besorolású hitelezőnél ez az arány csupán néhány százalék lehet. A legjobb helyzetben a jelzáloggal rendelkező hitelezők vannak, mivel ők a FOE adatai alapján kintlévőségeiknek átlagosan 90 százalékához jutnak hozzá egy felszámolás során. A felszámolások alatti gyenge fizetőképesség miatt nagy szükség lenne egy olyan eljárásra, amiből a hitelezők jobban jönnek ki. A jelenlegi törvényi keretek között a vállalatok nem tehetnek mást, mint hogy folyamatosan résen vannak.