Adó az éhezés ellen - A rendszerben nincs pénz, a szakma tehetetlen

A Gallup közvélemény-kutató cég felmérésében kiemelte, hogy a legrosszabbul teljesítő 10 ország között döntően az OECD-tagállamok szegényebb országai találhatóak. Törökországban a gyerekes családok felénél fordult elő az utóbbi egy évben, hogy nem tudták megvenni a család számára szükséges ennivaló, ezután viszont rögtön Magyarország következik 47 százalékkal. Hazánkban a gyermeket nevelő családok közel fele volt már olyan helyzetben, hogy éhezett – derül ki a felmérésből.

A kutatás szerint valamivel kedvezőbb a helyzet a gyereket nem nevelő családoknál: itt a megkérdezettek 35 százaléka válaszolt úgy hogy került olyan helyzetbe, hogy le kellett mondania az élelmiszerek vásárlásáról.

Egy ellenzéki törvényjavaslat a gyermekéhezés felszámolása érdekében egyes adótörvények módosítását kezdeményezi, amely által lehetővé válna az ehhez szükséges források biztosítása. A javaslat különbséget tesz a munkajövedelmek adóztatása és a magánszemélyek egyes tőkejövedelmeinek, osztalékjövedelmeinek adóztatása között. Így az osztalékjövedelmekre és a vállalkozásból kivont jövedelmekre az általános 16 százalékos adókulcsnál magasabb, 75 százalékos adókulcsot ír elő, ha jelentős összegű közösségi források felhasználásával elért tisztességtelen hasznot akarnak magánzsebekbe juttatni. A törvényjavaslat célja, hogy az a cég, amelyik jelentős mértékű közösségi forráshoz jut, és ebből tisztességtelen haszonra tesz szert, a kifizetett osztalékából juttasson vissza a költségvetésbe.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy – az adatok szerint – mára a többgyermekes családok közel fele szegénységben él, sokuk mindössze 22800 forintból tartja fent magát. Az ide vezető okok és a helyzet javítása nagyon sokrétű. Herczog Mária szociológus, az ENSZ gyermekjogi bizottságának tagja arról beszélt lapunknak, hogy az oktatási rendszer központosítása, átszervezése negatívan érintette a szakmát. A rendszerben nincs pénz, az évtizedek óta gyerekekkel foglalkozó pedagógusok embertelen körülmények között dolgoznak. „A kollégák otthonról visznek be játékot, az ezermester férj javítja a számítógépet vagy az összetört széket, visz be egy kis radiátort, hogy télen ne fázzanak meg a munkatársak és a gyerekek” – mondta a szakember.

A munkakörülmények, a tárgyi feltételek hiánya a probléma egy részét jelentik. Az is gondot okoz, hogy szakmai feladatokhoz a jogszabályok az ellátott gyerekek száma alapján rendelnek státuszokat. Jellemző, hogy egyes intézményekben a minimálisan előírt státuszok felére, kétharmadára van csak elég pénz, de a szakemberhiány, az alacsony fizetések, a rossz munkakörülmények, és a nehezen teljesíthető felvételi szabályok miatt azokat a státuszokat sem tudják feltölteni, amelyekre lenne engedély.

Számítások szerint a helyzet javítására nagyjából 18 milliárd forintos költségvetési átcsoportosításra lenne szükség, ez kevesebb, mint amit a kormány a stadionépítésekre elkölt. Azt egyelőre nem tudni, mikor foglalkozik majd a parlament a törvénymódosítási javaslattal.