A Gazdasági Versenyhivatal itt, Európa szívében óriási lépéseket tett a tisztességes és hatékony verseny érdekében, és ez a munka jóval az uniós csatlakozást megelőzően elkezdődött. Magyarország immár húsz éve, a csatlakozási előkészületek megkívánta kötelezettségvállalások és teljesítések folyamatában aktívan részt vesz a globális versenytrendekben, versenykultúrájának alapjai pedig ennél is régebbre vezethetők vissza – mondta Neelie Kroes asszony, az EU versenyügyi biztosa.
Megfogalmazásában a belső piac az Európai Unió koronagyémántja, amelyre valamennyi tagállam büszke lehet, és amelynek határok, korlátozások nélküli létét folyamatos együttműködéssel meg kell tartani, továbbá védelmezni is. A GVH eredményesen járul hozzá az Európai Versenyhálózat sikeres működéséhez, és Budapest versenyügyi regionális központként egyengeti, pozitívan befolyásolja a kelet-, közép-európai térség versenykultúráját.
A korszerű, az uniós versenyjogot érvényesítő magyar versenyjogi szabályozás kedvező hatású a versenyügyekre, a tisztességtelen, jogsértő magatartásokkal szembeni hatékony fellépésre, amely gyakran igényli a bizottsággal való szoros együttműködést. Neelie Kroes példaértékű döntésként idézte fel a Visa és a Mastercard kártyákkal kapcsolatos szeptemberi GVH-döntést, amely összesen kétmilliárd forintos bírságot mért a versenykorlátozó megállapodások résztvevőire. A biztos asszonyt elégedettséggel töltötte el, hogy a versenyhatóság nem csupán a kártyatársaságokat, hanem a bankokat is elmarasztalta. Ez azt az elvet erősíti, hogy a gazdaság egyetlen ágazatát sem szabad felmenteni a versenyszabályok alól – hangsúlyozta Neelie Kroes. Felidézte a Római Szerződésnek a gazdasági versenyre vonatkozó cikkelyeit, emlékeztetvén arra, hogy az unió alapítóinak hitvallása már akkor a fogyasztókra irányult, akik napjainkban a legnagyobb károkat szenvedik el a visszaélések miatt. Ezért is oly fontos például a kartellekkel szembeni küzdelem, amelynek eredményeként 2005–2007 között 7,6 milliárd euró megtakarítást könyvelhetett el a bizottság. A GVH ugyancsak kiemelkedő sikereket mondhat magáénak a kartellek felderítésében, munkájával legalább több százmillió forint kártól óvhatta meg a fogyasztókat.
A gazdasági válságról szólván a versenyügyi biztos utalt arra: a belső piac, az eurózóna nélkül még inkább megszenvedték volna a bajokat a tagállamok. A válság próbára tett mindenkit, most az okok feltárására, a tanulságok levonására kell törekedni, és a tapasztaltakat a gazdaság fellendítésére, a verseny javítására kamatoztatni. Ehhez erős politikusokra, erős üzletemberekre, erős szakemberekre és versenyhivatalokra van szükség. Bár bizonyos protekcionista törekvések a válsághelyzetekben elkerülhetetlenek, nem szabad megengedni, hogy az egységes piac szétforgácsolódjék. Elengedhetetlen, hogy az egységes piacon a vállalkozások garantáltan azonos feltételekkel tevékenykedhessenek, és napjainkban elsősorban azokra kell összpontosítani, azokat biztatni, amelyek nem kaptak támogatást, hogy ne szenvedjenek versenyhátrányt. A piac jobb működése érdekében kívánatos a szerkezetátalakítás, a további liberalizáció, az egységes szabályozás, még inkább a normák következetes végrehajtása. Csakis így adhatók megfelelő válaszok a kihívásokra.
A magyar versenyjog, a fejlődő versenykultúra büszkeségre ad okot, de még messze az út vége. Magyarországnak stabilitásra, versenyre és növekedésre van szüksége, hogy mielőbb beléphessen az eurózónába – mondta Neelie Kroes.
Az EU egységes, belső piac létrehozását mozdítja elő, amelynek több szereplője van, több potenciális üzleti partner, vevő, eladó között lehet választani, így nagyobb a döntési szabadság, nagyobb méret- és választékgazdaságosság érhető el. Nagyobb az ösztönzés is a hatékonyságra. Ez árcsökkenést eredményez – hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. Hozzátette: az ICEG kutatóintézet szerint a 2004-ben csatlakozott országokban az egységes piac, a növekvő verseny 1–2,5 százalékkal mérsékelte a fogyasztói árakat. Az Európai Bizottság elemzése szerint a közös piac 1992–2006 közötti fejlődésének köszönhetően 2,2 százalékkal nőtt az EU GDP-je.
A GVH, az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága és a többi tagállam versenyhatósága ugyanazon célokért, azonos EU-konform versenyjogot alkalmazva, egymással együttműködve dolgozik. Az Európai Bizottság munkája segíti a verseny érvényesülését és ezzel a GVH munkáját. A GVH pedig azt tartja szem előtt, hogy a piacok jobban, hatékony versenyben a fogyasztók hasznára működjenek – mondta az elnök.
Az elmúlt öt évet mérlegre téve elsőként a kartellügyeket emelte ki. Kitért arra, hogy 2004-ben az első nagy kartellvizsgálatok kapcsán sokan nem is értették, miért okoz gondot – és megannyi kárt –, ha a versenytársak összebeszélnek, és felosztják a piacot. Az autópálya-kartell hétmilliárd forintos bírsága sokkolta az üzleti forgalom résztvevőit. Azóta számos titkos megállapodást lepleztek le és marasztaltak el, az útépítőktől az informatikai cégekig, a taxisoktól a bankokig. A hivatal 2004 óta 16 milliárd forint kartellbírságot szabott kijogerősen, és határozatai a bíróságokon is kiállják a törvényességi próbát. Különösen megnövekedtek a fogyasztó megtévesztésével, tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos versenyhatósági ügyek. De növekedett a GVH szigora is, a valótlan tájékoztatások, reklámállítások miatt. A cégek gyakran százmillió forintos bírságot fizethetnek jogsértéseikért. A kemény versenyhivatali fellépésnek lassan érzékelhető a hatása: a hírnevükre valamit is adó vállalkozások igyekeznek óvatosan és pontosan megfogalmazni reklámüzeneteiket, hogy ne érhesse őket versenyjogi kifogás.
Nagy Zoltán emlékeztetett a nagy erőfölényes eljárásokra, amelyek hozzájárultak egy-egy piacnyitás sikeréhez. A MÁV például több módon akadályozta a piacra engedett magánvasutak működését. A versenyhivatali fellépés és az EU vasúti liberalizációs csomagjával összhangba hozott hazai szabályozás révén valóban megnyílt a vasúti teherszállítási piac, és ma 28 országos vasúti engedélyes szolgáltatásai közül választhatnak a fuvarozók.
Az elnök kitért arra, hogy sokszor nem a vállalatok, hanem az állami szabályozás korlátozza a versenyt. A GVH mindig felhívja a figyelmet az ilyen intézkedések káros hatásaira, illetve – tapasztalatai, még inkább ágazati vizsgálatai alapján – gyakran fordul ajánlásokkal az Országgyűléshez. Javaslatai sajnos sokszor visszhang nélkül maradtak. Így például a regionális energiapiac létrehozása még mindig várat magára.
A GVH nagy figyelmet fordít a versenykultúra fejlesztésére. Erőfeszítései nem maradnak eredmény nélkül, növekvőben például a vállalatvezetők versenyjogi tudatossága.
„A versenypolitika szolgálat. A magyar és európai fogyasztók, a hazai és az európai gazdaság érdekében végzett munka, amelyben a GVH a minimumra szeretné csökkenteni a költségeket és a lehető legnagyobbra növelni a hasznokat – mondta Nagy Zoltán. KK
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.