Megfojtja a cégeket a földtörvény
A benyújtott jogszabály szerint nem szerezhetne haszonbérleti jogosultságot olyan gazdasági társaság, mely a szerzést megelőző három év átlagában nem adott munkát megfelelő számú dolgozónak. Az előírás meglehetősen szigorú: az a cég, amely 15 főnél kisebb létszámmal működött, csupán 300 hektárt bérelhetne, de egy hatvanfős társaság sem bérelhet többet 800 hektárnál. A terület növekedésével az arányok egyre rosszabbak: 1200 hektárnál már 100 fő foglalkoztatását írja elő a törvény, vagyis egy dolgozóra már csak 12 hektár jutna.
Különösen szembetűnő, hogy a rendelkezést a jogalkotó csak a mezőgazdasági termelőnek minősülő jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek esetében tenné kötelezővé, a családi gazdálkodók és más gazdák esetében nem.
„Durva diszkriminációnak” tartja Horváth Gábor a jogszabálytervezet foglalkoztatást előíró kitételeit. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára lapunknak kifejtette: „elrettentő szabálynak” tartja azt, hogy a gazdasági társaságoknak irreálisan sok embert kellene foglalkoztatniuk, míg a családi gazdaságokra nem vonatkozik ilyesmi. Horváth Gábor példaként azt a szabályt hozta fel, amely szerint egy gazdasági társaság 1200 hektárnyi föld haszonbérletét szerezheti meg, ha a szerzést megelőző három évben átlagosan száz főt foglalkoztatott. „Ez lehetetlen, a kertészeti ágazatot leszámítva teljesen irreális. Ilyen foglalkoztatás mellett egyetlen gazdaság sem maradna talpon.”
Horváth Gábor rámutatott: diszkriminatív a szabályozás azon pontja is, hogy gazdasági társaságok haszonbérleti földszerzésének esetében már 300 hektárnál előír foglalkoztatottsági kötelezettséget, míg családi gazdaságok esetében még 500 hektárnál sem. Horváth Gábor hozzátette: „a politikai álláspont vélhetően az, hogy a gazdasági társaságok nem foglalkoztatnak elegendő embert, ám az új földtörvény éppen a kicsiknek nem ír elő ilyen kötelmet” – tette hozzá a főtitkár, aki szerint a földtörvény ezen kitétele alkotmányellenes lehet.
„A foglalkoztatási kötelezettség ilyen szintjei általában nem kedveznek a társas vállalkozásoknak és a nagy tejtermelőknek sem. A hazai tejtermelés mindenképpen az egyik nagy vesztese lehet a szóban forgó jogszabálynak” – nyilatkozta lapunknak Istvánfalvi Miklós. A Tej Terméktanács elnöke kifejtette: a foglalkoztatásra irányuló bizonyos ösztönzők érthetőek, de az 1200 hektárhoz kötött 100 fő eltúlzott.
„Ennyi dolgozót nem tud foglalkoztatni egy ekkora tehenészet, ez nem ésszerű előírás” – fogalmazott Istvánfalvi Miklós. Az elnök szerint is diszkriminatív az, hogy ezt a kötelmet más gazdálkodási formák esetében nem írná elő a jogalkotó, és az is aggályos, hogy nemcsak a tulajdonlás, hanem már a bérlés esetén is ilyen feltételeket támasztanának.
Lapunk kérdésére, mely szerint a stratégiai megállapodás értelmében konzultáltak-e előzőleg a terméktanáccsal a földtörvény tervezetéről, különösen ezekről a pontokról, Istvánfalvi Miklós azt mondta: nem volt egyeztetés, de azt most a terméktanács éppen a stratégiai együttműködésre hivatkozva kezdeményezni fogja.
A tárca nemrég írta alá a stratégiai partnerséget a tejágazattal
A foglalkoztatási kötelezettség hatásainak különösen kitett, és saját elmondásuk szerint a tervezettel kapcsolatban nem megkérdezett tejágazat nemrégiben ünnepelte a tej világnapját. Az eseményen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke aláírta a tárca és a szervezet stratégiai együttműködéséről szóló megállapodást. Fazekas Sándor akkor azt mondta: az együttműködés alapja a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a minisztérium közötti hatékony információcsere, illetve a rendszeres konzultáció. A stratégiai partnerség minden eddiginél szorosabb együttműködést tesz lehetővé az ágazatot érintő jogszabályok, átfogó programok, stratégiai dokumentumok területén. A megállapodás egyik kiemelt pontja volt az ágazatot érintő jogszabályokkal kapcsolatos egyeztetés.Fazekas Sándor megjegyezte: a közösen aláírt egyezmény az első olyan stratégiai partnerségi megállapodás, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium egy társadalmi szervezettel köt. A miniszter megfogalmazása szerint az ágazat valóságos „nehézipar”, hiszen óriási a beruházásigénye, és jelentős a megtermelt áru mennyisége is. Ugyanakkor rengeteg embernek nyújt munkát, sok családnak jelent biztos megélhetést, minőségi termékeivel pedig a magyar fogyasztók egészséges táplálkozását segíti elő – fogalmazott Fazekas Sándor miniszter.
Fazekas Sándor megjegyezte: a közösen aláírt egyezmény az első olyan stratégiai partnerségi megállapodás, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium egy társadalmi szervezettel köt. A miniszter megfogalmazása szerint az ágazat valóságos „nehézipar”, hiszen óriási a beruházásigénye, és jelentős a megtermelt áru mennyisége is. Ugyanakkor rengeteg embernek nyújt munkát, sok családnak jelent biztos megélhetést, minőségi termékeivel pedig a magyar fogyasztók egészséges táplálkozását segíti elő – fogalmazott Fazekas Sándor miniszter.-->
