Nem lesz állami mobilcég
Az indoklás szerint a Magyar Posta, az MVM és az MFB alkotta konzorcium el sem indulhatott volna az aukción, így az NMHH súlyos eljárási szabálytalanságot követett el, amikor nyilvántartásba vette az állami pályázót. A bíróság emellett kifogásolta az úgynevezett nemzeti roamingot is, amelynek értelmében a már piacon lévő szolgáltatóknak át kellett volna engednie infrastruktúráját az új szereplőnek, amíg az ki nem építi saját hálózatát.
A legfontosabb kérdés, hogy ezt követően mi lesz a folytatás. A mostani ítélet ugyanis jogerős, s bár az érintettek – különös tekintettel az elmarasztalt NMHH-ra, vagy három állami cég által létrehozott MPVI Zrt.-re – még fordulhatnak a Kúriához, a szűkszavú nyilatkozatok alapján nem biztos, hogy továbbviszik az ügyet. Az MPVI-nél például lapunknak mindössze annyit mondtak, hogy elemzik a határozatot, és csak ezt követően döntenek majd a további lépésekről, s egyelőre a médiahatóságnál is jogászok vizsgálják a lehetőségeket. Egyvalami ugyanakkor biztosra vehető: ha valaha el is indul az állami mobilcég, az biztosan nem a közeljövőben és nem a NMHH év eleji határozata alapján történik majd.
Az eljárásban felperesként szereplő már piacon lévő (inkumbens) mobilcégek tehát meglepő sikert arattak, kérdés azonban, hogy nem pürroszi győzelemről van-e szó. A bíróság döntése ugyanis a teljes frekvenciatender végeredményét megsemmisítette, azaz az állami szolgáltató mellett a másik három vállalat sem veheti igénybe a januárban elnyert frekvenciát. A cégek ugyanakkor – különböző mértékben – már használják az árverésen szerzett blokkokat.
A legnagyobb gondot ez a Vodafone számára jelentheti, a legkisebb inkumbens szolgáltató ugyanis a januárban szerzett 2 megahertzes blokk segítségével érte el a 99 százalékos mobilnet-lefedettséget, és ehhez kapcsolódó reklámkampányára hatalmas összeget fordított. A mostani döntés eredményeként azonban jelentősen visszaeshet a lefedettség.
Kérdés, hogy mindezt hogyan kezelik majd az illetékes hatóságok. Nem kizárt, hogy a Vodafone valamilyen ideiglenes engedéllyel megtarthatja az év elején szerzett frekvenciát, de lehet, hogy az NMHH egy teljesen új árverést ír majd ki. Ágazati szakértők szerint ugyanakkor egy új aukcióra biztosan hónapokat kell még várni, ráadásul a legutóbbi pályázat tapasztalatai alapján a teljes procedúra a kiírástól az eredményhirdetésig legalább fél évet vesz igénybe, így ha valóban új tender lesz, akkor legkorábban jövő ősszel oszthatja ki a médiahatóság ismét a frekvenciákat.
Több pénz folyhat be az államkasszába
A bíróság tegnapi döntése akár 34 milliárd forintos lyukat is üthet az idei költségvetésben. A 900 megahertzes frekvenciasávban kiírt januárban zárult árverésen ugyanis a négy nyertes majd 44 milliárd forintot ajánlott a felkínált blokkokért, amiből a költségvetési „nettó” bevétele (figyelmen kívül hagyva az állami konzorcium 10 milliárdos befizetését) 34 milliárd forint lett volna.Bár ezeket az aukció nyertesei már átutalták, amennyiben a teljes határozatot megsemmisítik, az összeget jó eséllyel vissza kell fizetnie a büdzsének.
Hosszabb távon ugyanakkor korántsem biztos, hogy rosszul jár az állam.
Ágazati szakértők szerint ugyanis ha az NMHH újabb árverést ír ki, azon szinte biztosan csak az első körnél magasabb ajánlatokkal lehet majd nyerni, már csak azért is, mert a pályázók ismerni fogják a konkurensek korábbi ajánlatait.
Emellett nagyon valószínű, hogy az új aukción állami pályázó már nem indul, ez esetben pedig nem fordulhat elő, hogy az állam egyik zsebéből a másikba pakol pénzt.
Bár ezeket az aukció nyertesei már átutalták, amennyiben a teljes határozatot megsemmisítik, az összeget jó eséllyel vissza kell fizetnie a büdzsének.
Hosszabb távon ugyanakkor korántsem biztos, hogy rosszul jár az állam.
Ágazati szakértők szerint ugyanis ha az NMHH újabb árverést ír ki, azon szinte biztosan csak az első körnél magasabb ajánlatokkal lehet majd nyerni, már csak azért is, mert a pályázók ismerni fogják a konkurensek korábbi ajánlatait.
Emellett nagyon valószínű, hogy az új aukción állami pályázó már nem indul, ez esetben pedig nem fordulhat elő, hogy az állam egyik zsebéből a másikba pakol pénzt.-->


