Új Ptk.: Bevezették a termékszavatosság intézményét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 2014 márciusában bevezetett termékszavatosság rendszere abban különbözik az úgynevezett kellékszavatossági jogtól, hogy a vásárló nem csak azzal szemben érvényesítheti a szavatossági igényét, aki neki eladta a terméket, hanem közvetlenül a gyártóval, forgalmazóval szemben is. A termékszavatosság érvényesíthetőségére tehát nincs hatással, hogy a terméket időközben továbbértékesítették-e, amennyiben ugyanis az új tulajdonos is fogyasztónak minősül – ingó dolgok tekintetében – a törvény által biztosított határidőn belül ő is közvetlenül felléphet a gyártóval, forgalmazóval szemben anélkül, hogy szerződéses kapcsolatban állnának.
Fogyasztói szerződéseknél mind termékszavatosság, mind kellékszavatosság esetén a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalától, illetve a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidőn belül van mód az igényérvényesítésre. Különbség azonban, hogy míg a termékszavatosság esetén mindig a vásárlónak kell bizonyítania azt a tényt, hogy a hiba már a forgalomba hozatalkor létezett (tehát az eladó felel a hibáért), addig a kellékszavatossági igények érvényesítésekor fogyasztói szerződéseknél az első hat hónapban ezt nem a vásárlónak kell bizonyítania, ami jelentős könnyebbséget jelent.
A vásárló számára a termék meghibásodása esetén a legerősebb jogosultságot továbbra is a jótállási jog jelenti. A jótállás (garancia) ugyanis egy ígéret a gyártó, importőr, vagy a kereskedő részéről, hogy a jótállási idő alatt történő meghibásodásért kezeskedik. Az eladó csak akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett. Mivel a jótállás az adott termékhez kapcsolódik, a továbbértékesítés nem befolyásolja a jótállás érvényesíthetőségét, a jótállási jogokat az új tulajdonos is gyakorolhatja a kereskedővel szemben.
