Világgazdaság Online

Májustól üzletszerű vállalkozásba is kezdhet alapítvány, de csakis fő céljához kapcsolódva. Ugyanakkor nem érvényesül már vele szemben a tartósság és közérdekűség törvényi követelménye, jóllehet az alapítványok nyilvánvalóan továbbra sem egy-két hétre jönnek létre, és feltehetőleg a következő évtizedekben is többnyire a közérdeket szolgálják. Mellettük azonban alapítható majd magáncélú alapítvány is, ezzel Nyugat-Európában sokan élnek – tájékoztatta a Világgazdaságot Sáriné dr. Simkó Ágnes, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője.
A módosult, a korábbinál rugalmasabb szabályozást az új Ptk. május elsejével hatályba lépő második könyve, valamint a végrehajtását szolgáló törvény (Ptké.) tartalmazza. Kimondja, hogy alapítványt természetes és jogi személy hozhat létre meghatározott célra, amelynek megvalósítására vagyont kell rendelni. A szabályozás nem kívánja meg a közérdekűséget, de kizárja a jogszabályba ütköző, a jó erkölcsöt sértő célt. Ugyanakkor módot ad úgynevezett családi alapítványok létrehozására, ezek például valamely hozzátartozó támogatását, taníttatását vagy ápolását hivatottak elősegíteni.
A törvény nem engedi meg, hogy a szervezet elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenységet végezzen. Lehetővé teszi viszont az olyan üzletszerű gazdálkodást, amelynek bevétele a fő célt segíti elő. Ez fontos változást hozhat a többnyire adományokból szűkösködő alapítványok életébe, azaz nemcsak kérhetnek támogatást, hanem maguk is gyarapíthatják a vagyont. Erre nagy igény mutatkozik – mondta a főosztályvezető asszony. Egy zöldalapítvány például a célját hirdető pólók árusításával tehet szert legális pluszjövedelemre. E sajátos alapítványi forma feltétele, hogy induló tőkéje legalább elérje a kft. mindenkori törzstőkeminimumát, ez jelenleg félmillió forint.
Sáriné dr. Simkó Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy a Ptk. és a végrehajtásáról szóló törvény végre tisztázza az alapítvány megszűnésére irányadó szabályokat. A mai rendelkezések ugyanis e kérdést nyitva hagyják, pontosabban csak azt írják elő, hogy ha a hitelezői igények kifizetését követően még marad vagyon, azt az alapítványi céllal hasonló célra kell fordítani. Hallgat viszont arról, mi a teendő, ha az alapítvány adósságokat hagy maga után, amelylyel esetleg vállalkozásokat is magával ránthat. Ezentúl az üzletszerű gazdálkodást nem folytató szervezet megszűnésekor kijelölt elszámolóbizottság vezeti le az úgynevezett egyszerűsített követelésrendezési eljárást. Ha ennek alapján a zárómérleg szerinti vagyon nem elég a követelések kiegyenlítésére, akkor a csődtörvény szabályait kell alkalmazni. Az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató alapítvány megszűnése pedig jellegéből fakadóan eleve a csődtörvény alkalmazását vonja maga után.
Ugyancsak új forma lesz az úgynevezett tőkésített alapítvány. A Ptk. értelmében ugyanis külön törvény rögzítheti bizonyos alapítványokra a legkisebb vagyon mértékét és az egyéb követelményeket. E szabály mögött az a szándék húzódik meg, hogy ne lehessen felelőtlenül, megfelelő pénzeszközök, feltételek híján például egy alapítványi kórházat vagy iskolát létrehozni.
Az új szabályok kizárólag a május elseje után létrehozott alapítványokra érvényesülnek. A meglévőket nem érintik a változások. Ám feltételezhetően sokan igénylik majd, hogy – a jobb büdzsé érdekében, céljuknak megfelelően – gazdálkodhassanak is, vagy alkalmaznák a rugalmasabb új alapítványi szabályokat. Egyszerű átalakulásra sajnos nincs lehetőség. Két út közül lehet választani. Az egyik a régi alapítvány megszűnése, és 2010. május elseje után az új szabályok szerinti alapítvány létrehozása. A másik lehetőség, hogy májusban létrejön egy új alapítvány és az összeolvad a régivel, ekkor a összeolvadással létrejövő jogutódra az új szabályok érvényesülnek – mondta Sáriné dr. Simkó Ágnes.