BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kedvező hír a bankoknak

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Hiába várták a deviza­hitelesek a számukra kedvező döntést, a Kúria nem nyilvánította semmisnek a devizahitel-szerződéseket. A tüntetők Orbán Viktor miniszterelnök háza előtt akartak demonstrálni

A Kúria csütörtöki ítéletében nem nyilvánította semmisnek a devihahiteles-szerződéseket. Abban a felülvizsgálati eljárásban született jogerős ítélet, amelyben egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyét tárgyalta. A felperes keresete szerint, mivel az átváltás költségét tételesen nem tüntette fel a bank a vele kötött szerződésben, holott ez a költség is szorosan a szerződésben rögzített kölcsönügylethez tartozik, a szerződés semmis.

Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitelszerződés semmisségét és új első fokú eljárásra utasított az összegszerűség megállapítása érdekében.

A másodfokú bíróság indoklásában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ahhoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesítésre. A törvényszék döntésének hatályon kívül helyezése érdekében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel az OTP.

A testület tegnapi döntésével életben tartja a devizahitel-szerződést, ám tett egy kiegészítést, miszerint az alkalmazható árfolyamrés 1 százalék, plusz-mínusz fél százalék lehet. A Kúria szerint a szerződés megkötésekor nem határozták meg egyértelműen az összes költségelemet, és az akkori teljes hiteldíj-mutató (THM) tartalmazta az árfolyamrést. Márpedig ez szerintük akkor – a szigorúbb devizahitel-törvények meghozatala előtt – szabályos volt.

Ha az árfolyamváltozásból származó veszteségeket a fogyasztók helyett a bankokra hárították volna, az a különféle számítások szerint 1400–3800 milliárd forint közötti veszteséget okoztak volna a szektornak, ez a sajáttőke jelentős részét, vagy akár annál is többet vitt volna el. Amennyiben csak az árfolyamrést iktatták volna ki a szerződésekből, az is 284 milliárd forint veszteség lett volna a bankszektornak, amely nagyságrendileg a végtörlesztés hatásához hasonló.

A Kúria döntése után szárnyalni kezdett az OTP árfolyama, a hír bejelentése után néhány pecccel 4750 forint volt az árfolyam, 3,26 százalékos erősödés után, a záróár pedig 5,06 százalékos erősödés után 4833 forinton állt.

Már a két hete elhalasztott döntés után is több száz fős csoport tűntetett Budapesten. Egy csoportjuk bankfiókok előtt demonstrált, rendőröket vezényeltek a helyszínre.Tegnap is sokan várták, hogy milyen döntést hoz a Kúria. Egy nagyobb csoport csütörtök délután a Kúria épületétől Orbán Viktor miniszterelnök háza felé vonult, ám a kormányfő utcáját biztonsági okokból lezárták.

Zágrábban a devizahitelesek nyertek

A devizahitelesek javára döntött csütörtökön a zágrábi kereskedelmi bíróság első fokon abban a perben, amelyet egy fogyasztóvédelmi szövetség indított nyolc bank ellen a svájci frankban felvett hitelek jelentős drágulása miatt. A perbe fogott bankok – a Zagrebacka Banka, a Raiffeisen, az Erste Bank, a Hypo Alpe-Adria, a Sperbank, a Privredna Banka Zagreb, a Societe Generalhoz tartozó Splitska Banka és az OTP – a tárgyalás során visszautasították a vádakat. A bíróság megállapította, hogy a bankok egyoldalúan, a hitelesek kárára módosították a kamatokat. Elrendelte, hogy a pénzintézeteknek fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára kell átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.