Hatalmas lökést adhat a régió fejlődésének az innováció

A visegrádi országok – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – számára megkerülhetetlen a hosszú távú együttműködés, ha szeretnénk felkerülni a világ innovációs térképére – mondta Altusz Kristóf, a KKM Európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a régiós innovációs platformként márciusban elinduló think.BDPST konferencia szervezőinek rendezvényén.

Magyarországon az évtized végéig mintegy 1200 milliárd forint értékben állnak rendelkezésre források kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatokra hazai és uniós pályázatok formájában. A támogatási rendszer átalakításával minden korábbinál nagyobb esély nyílik arra, hogy a terület fenntartható fejlődési pályára álljon – hangsúlyozta Baranyi Tamás Péter, az AJTK kutatási vezetője. -Az innováció egyre markánsabban jelenik meg a Magyarország iránt érdeklődő befektetőknél – hangsúlyozta Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke. A magyar munkaerő k+f-területen termelékenységében, ár-érték arányban a világ élvonalában található. A visegrádi országok lemaradása ugyanakkor jelentős a kis és középvállalatok innovációs teljesítménye szempontjából.

Az elmúlt 20 évben csak a startupszektor volt képes pozitív szaldót felmutatni a munkahelyteremtés szempontjából az Egyesült Államokban, ami rávilágít az erős innováció igazi munkahelyteremtő hatására, ráadásul az ilyen állások a GDP-hez is többszörösen járulnak hozzá, mint a hagyományos ágazatokban létesülők – mondta Pongrácz Ferenc, az IBM üzletfejlesztésért felelős alelnöke, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke.

Az Antall József Tudásközpont a jövő márciusi, think.BDPST konferencia megszervezésével (együttműködésben a KKM-mel és a Nemzetközi Visegrádi Alappal) a regionális és nemzetközi közös gondolkodást, illetve cselekvést kívánja működésbe hozni – tette hozzá Antall-Horváth Veronika, az Antall József Tudásközpont AJTK V4 és KEK irodájának vezetője, a think.BDPST főszervezője.

Eurómilliárdos hozadék

A régiós együttműködéssel, illetve az EU-s források hazai dotációt kiegészítő támogatásként való felhasználásával Magyarországon is 1,8 százalék közelébe emelkedhet a kutatás-fejlesztésre fordított összegek GDP-arányos mértéke 2020-ra. Itthon jelenleg a bruttó hazai termék 1,4 százalékát fordítják ilyen célokra. A GDP-arányos ráfordítások 0,1 százalékpontos növekedése önmagában is eurómilliárdokban mérhető értéket jelent a régió országainak gazdaságában.