Az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak - jelentette ki Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja az 1956-os forradalom 50. évfordulója kapcsán tartott ünnepi ülést.
Az ellenzéki magyar politikus 1956 jelentőségének elemzése mellett azt is felvázolta az Európa és Magyarország előtt álló új kihívásokat, s itt két tényezőt említett: azt, hogy a kommunizmus örökségétől nem sikerült megszabadulni, illetve hogy egyre növekvő gazdasági nyomás nehezedik az európai demokráciákra, melynek keretében szerinte a "posztkommunista elitek" is átvették a versenyképesség ideológiáját.
Ami az első tényezőt illeti, Orbán úgy vélekedett, hogy a kommunizmus a "saját országaiban intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a hamis adatokat szolgáltató kormányokat, a felelősséget nem ismerő politikusokat és a politikai hazugságokat", s ez a bővítés óta immár az EU problémájává is vált. Erre hivatkozva sürgette Orbán az uniós segítségnyújtás megtagadását a "hazug és csaló" kormányoknak.
A második veszélyforrás kapcsán pedig arról értekezett az ellenzéki pártvezető, hogy olyan óriásvállalatok működtetik a világgazdaságot, amelyek gyakran erősebbek, mint egy-egy európai ország, s ezek saját szempontjaikat akarják érvényesíttetni, azaz azt szeretnék, ha a politika legfőbb célja a versenyképesség lenne. Ezt az igényt Orbán elutasította, ugyanakkor szerinte Közép-Európában több helyütt, így Magyarországon is létrejött a posztkommunista elitek és a versenyképességi ideológia "bizarr egyesülése".
Szerinte ezek az elitek "úgy vélik, hogy ezzel mindent meg lehet indokolni: a munkanélküliséget, az elszegényedést, az áremeléseket, a kulturális és természeti környezet tönkretételét is". Sőt - ahogy fogalmazott - Magyarországon ez az elit nyíltan kijelentette, hogy egy országot úgy kell működtetni, mint egy nagyvállalatot.
"Innen már csak egy lépés, hogy a hatalom, ha érdeke megkívánja, átlépi a jogállamiság határait, ahogy tette tegnap is Budapesten, amikor a megemlékezők ellen brutális rendőri akciót indítottak, erődemonstrációt mutattak be, az ünneplőkkel szemben brutálisan léptek fel, s habozás nélkül törték le az emberi jogokat" - sorolta a vádakat Orbán.
A magyar ellenzéki vezető előtt - akit a Le Monde című, tekintélyes francia napilap pénteki számában a közép-európai populista és ultranacionalista politikusok közé sorolt, ám aki évek óta az EPP egyik alelnöke - Hans-Gert Pöttering, a néppárti frakció vezetője és a szintén az EPP-hez tartozó José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke szólalt fel a tanácskozáson. Mindketten kiemelték 1956 magyar felkelőinek hősiességét és azt, hogy a magyar forradalom hozzájárult az európai integráció beindulásához, az EU elődjének egy évvel későbbi létrehozásához. A jelenlegi magyarországi helyzet kapcsán Pöttering azt mondta: reméli, a tüntetők szabadon kifejezhetik véleményüket és nem lesz túlzott rendőri reagálás. (MTI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.