A jog szellemének betartását is elvárják
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„A hivatalos tárgyalások kezdete az EU–IMF-tárgyalódelegáció és a magyar kormány között a hitelprogramról attól függ, mikor tesz eleget a kormány az EU és az IMF által már több ízben jelzett előfeltételeknek. Erre optimális esetben akár már február végén, március elején sor kerülhet, de erről egyelőre korai lenne nyilatkozni” – mondta a Világgazdaságnak Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője tegnapi a Transparency International (TI) Hungary budapesti háttérrendezvényén.
Hozzátette: a bizottság jelenleg azt várja a kormánytól, hogy a Brüsszel által kifogásolt három területen – a jegybank függetlensége, bírák nyugdíjazása, az adatvédelmi hivatal függetlensége – vigye keresztül a parlamenten a szükséges törvénymódosításokat. „A bizottság világosan közölte, mely jogszabályokban milyen változtatásokat tart szükségesnek” – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy a kormány kommunikációja a közelmúltban konstruktívabbá vált, és reményeik szerint ez a jövőben is fennmarad. Megerősítette azt is, hogy „Magyarországtól, csakúgy, mint valamennyi tagállamtól, mind az uniós jog betűjének, mind szellemének tiszteletiben tartását várják el”.
A napokban mindenesetre folytatódtak a háttéregyeztetések Brüsszel és a kormány között: információink szerint Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár hétfőn Brüsszelben egyeztetett a törvénymódosítások ügyében, az Origo pedig úgy tudja, hogy a kormány újabb levélben jelezte kompromisszumkészségét a bizottságnak. A kilátások javulását jelzi az is, hogy Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke az m1 Este hétfői műsorában úgy fogalmazott: „ha a törvényi lépéseket megtesszük, akkor nem lehetetlen, hogy már ebben a hónapban”, de márciusban biztosan elindulnak a tárgyalások.
Az IMF/EU-megállapodás mielőbbi megkötése mellett érvelt tegnap Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is az m1 Ma reggel című műsorában. Indoklásként hozzátette: ez a gazdasági biztonság és stabilitás, a költségvetés finanszírozása szempontjából fontos. Megjegyezte, hogy az állampapírhozamok elmúlt időszakbeli csökkenésében is szerepe lehet az IMF-tárgyalások előtérbe kerülésének. A biztonság és stabilitás jelenlétével a gazdaságban a költségvetés finanszírozása olcsóbbá válik, az eladósodottsági szint csökkenhet azzal, hogy a forint euróárfolyama a 300 alatti sávban stabilizálódik – magyarázta a Költségvetési Tanács elnöke.
Mint ismert, az Európai Bizottság még január közepén jelezte, hogy három területen vár el jogszabályváltozásokat a magyar kormánytól a hiteltárgyalások megkezdéséért cserébe. Emellett – a hiteltárgyalásoktól függetlenül – jogsértési eljárást is indított Magyarország ellen, és a válaszadásra a szokásos két hónap helyett egy hónapos határidőt adott.
Ami a fő kérdést, a jegybank függetlenségét illeti, ezt a bizottság szerint egyrészt a jegybanktörvény veszélyezteti. Ennek értelmében ugyanis „a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, és ezáltal a kormány lehetőséget kap arra, hogy az MNB-t belülről befolyásolja. Ezenkívül a kormány részére előre meg kell küldeni az ülések napirendjét, ami korlátozza az MNB azon lehetőségét, hogy bizalmas megbeszéléseket tartson” – sorolta az aggályokat a bizottság januári közleménye.
A testület fenntartásait fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a jegybanktörvény lehetővé teszi a monetáris tanács taglétszámának növelését, illetve egy új, harmadik alelnök kinevezését a szervezet élére. A jegybanktörvény mellett a bizottság az alkotmány azon részét is problémásnak tartja, amely megteremti a lehetőséget az MNB és a PSZÁF összeolvadására. Itt önmagában nem az esetleges egyesülést kifogásolják, hanem azt, hogy ennek révén „az MNB elnöke az új szervnek mindössze elnökhelyettesévé válna, ami strukturálisan csorbítaná függetlenségét”.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár január végén a Die Pressének úgy nyilatkozott, hogy az Országgyűlés már tavaszi ülésszakának kezdetén, azaz a február 13-i héten meghozhatja a szükséges új döntéseket. A fajsúlyosabb kérdésekben a kormány engedni látszik Brüsszelnek, Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint mindössze két kérdésben – az MNB vezetőjének fizetése és a monetáris tanács tagjainak eskütételi kötelezettsége – nem egyeztek az álláspontok.
Wéber Balázs-->
