A magyar EU-s jogok felfüggesztéséig is elmehet Brüsszel
„Ha a magyar parlament nem veszi figyelembe az alkotmánymódosítással kapcsolatos uniós aggályokat, akkor több eszköz is az Európai Bizottság rendelkezésére áll arra, hogy kikényszerítse az uniós jogszabályok betartását” – ezt mondta a brüsszeli testület szóvivője még az előtt, hogy az Országgyűlés megszavazta az alaptörvény negyedik módosítását. Példaként említette a kötelezettségszegési eljárást, és „további jogi lehetőségeket, amelyeket az EU alapszerződése előír”. Az utóbbival arra utalt, hogy az EU-szerződés 7. cikke alapján a bizottságnak, hasonlóan a tagállamok egyharmadához, a miniszteri tanácshoz, vagy az Európai Parlamenthez joga van arra, hogy elindítsa a szakzsargonban nukleáris opcióként emlegetett eljárást, ami az EU alapértékeinek megsértését szankcionálja.
"A 7. cikk értelmében alkalmazott szankció keretében a miniszteri tanácsi voksolásoknál az adott tagország szavazati jogát, illetve más jogokat lehet felfüggeszteni” – mondta el lapunknak Kende Tamás. A nemzetközi jogász szerint a konkrétan nem nevesített jogfelfüggesztés akár azt is magába foglalhatja, hogy felfüggesztik az áruk, és a munkaerő szabad áramlását. A szankció hatályba léptetéséhez a tagállamok minősített többségéne szükséges.
A szakértő kiemelte: a nukleáris opciót még sosem alkalmazták. Az Ausztria ellen a szélsőjobboldali Jörg Haider pártjának hatalomra kerülése miatt 2000-ben bevezetett diplomáciai szankciókat nem a 7. cikk alkalmazásával, hanem kétoldalú alapon vezették be. Akkor ugyanis még úgy szólt a 7. cikk szövege, hogy ezt a szankciót csak bekövetkezett tömeges és súlyos jogsértés esetén lehet alkalmazni. A Nizzai Szerződés 2001-ben módosította a jogszabályt, így akkor is bevethető az eszköz, ha csak a veszélye áll fenn az uniós alapértékek megsértésének. A bizottság szóvivője a 7. cikkelyre történő utalás mellett megemlítette, kötelezettségi eljárások is indulhatnak Magyarország ellen. Elsőként a hallgatói szerződések ügyében indulhat eljárás.
A brüsszeli testület ugyanis már vizsgálja annak a lehetőségét, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson-e hazánk ellen a munkaerő szabad áramlásának védelme érdekében. Egyéb eljárásokra utalhat az a levél is, amit a bizottság elnöke, José Manuel Barroso az alkotmánymódosítással kapcsolatos aggályairól küldött még pénteken Orbán Viktornak. Ebben kifejti, a politikai hirdetések közzétételének korlátozása az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az EU-joggal. Az MTI neve elhallgatását kérő forrásra hivatkozva arról is beszámolt, hogy Barroso azt is kifogásolja, hogy ha valamilyen bíróság, például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a büdzsében nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön „hozzájárulást”, a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni.
Emelkedhet a rezsicsökkentés mértéke
Aláírásgyűjtést indít a Fidesz, hogy támogatást kérjen a családoktól a rezsicsökkentési program megvédéséhez. Kósa Lajos, a párt alelnöke közölte: már a héten megkezdik az akciót, amelynek során minden családot felkeresnek. Ezt azután jelentették be, hogy Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában a parlamentben botrányosnak nevezte a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet.A Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során ugyanis a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon. A kormányfő közölte: a cégek azzal az indítvánnyal fordultak bírósághoz, hogy „vissza akarnak térni a magasabb gáz- és villanyárhoz”, a bíróság pedig a vállalatoknak adott igazat a kabinettel szemben. A kormányfő szerint a közeljövőben ítélet várható az áramellátást biztosító vállalatok hasonló indítványa ügyében is.
A kormány azonban harcolni fog, és ha azt a parlament elfogadja, a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, így a cégek még kevesebbet fognak keresni – jelentette ki Orbán Viktor.
A Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során ugyanis a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon. A kormányfő közölte: a cégek azzal az indítvánnyal fordultak bírósághoz, hogy „vissza akarnak térni a magasabb gáz- és villanyárhoz”, a bíróság pedig a vállalatoknak adott igazat a kabinettel szemben. A kormányfő szerint a közeljövőben ítélet várható az áramellátást biztosító vállalatok hasonló indítványa ügyében is.
A kormány azonban harcolni fog, és ha azt a parlament elfogadja, a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, így a cégek még kevesebbet fognak keresni – jelentette ki Orbán Viktor. -->
