A telefonadó sem tetszik az Európai Bizottságnak

Kötelezettségszegés A távközlési különadóhoz hasonló indokkal indított eljárást Brüsszel – Az NGM szerint nincs gond

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt – értesült az MTI. Egy bizottsági forrás a távirati irodának a döntést úgy indokolta, a telefonadó uniós jogot sért, mivel az adóteherből származó bevételt az állam nem csak a telekommunikációs szektorral kapcsolatos költségekre fordítja.

Hasonló indoklással folyik kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen a távközlési szektorra kivetett válságadó miatt is – tavaly nyáron bevezetett telefonadó, amelyből a kormány tavaly 30, ebben az évben pedig 50 milliárd forintos bevételt remélt, ezt hivatott felváltani. A távközési cégekre kivetett közterhet telefonhívások és küldött szöveges üzenetek után rótták ki. Mértéke 2013-tól magánszemély esetén havi maximum 700, nem magánszemély esetén maximum havi 2500 forint.

Amíg a távközlési különadó ügye már az Európai Bíróság előtt van, a telefonadó ügyében a bizottság hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak. Ez a kötelezettségszegési eljárás első lépése.

A távközlési irányelv, amely a távközlés állami engedélyezésének szabályait határozza meg az egész Európai Unióban, azt mondja, ki, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett „igazgatási díjak” nem lehetnek nagyobbak, mint azok a költségek, amelyeket az engedélyezési és ellenőrzési rendszer fenntartása jelent az állam számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a törvény nem sérti az uniós jogot, ezért nem tervezik módosítását – derül ki a tárca reakciójából.

„Ezzel nem biztos, hogy számolt a kormány” – mondta a Világgazdaságnak Keszeg Ádám. A Raiffeisen Bank elemzője szerint azonban benne volt a pakliban, hogy Brüsszel megkérdőjelezi az adó jogosságát.

A Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország árpolitikájában a brüsszeli testület megítélése szerint nem gondoskodik a hajózási és árvízvédelmi célú víztározókkal összefüggő környezetvédelmi és vízgazdálkodási költségek megtérüléséről. Magyarország továbbá az ipari szereplők által kitermelt talajvíz költségeit sem hajtja be.

A Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország árpolitikájában a brüsszeli testület megítélése szerint nem gondoskodik a hajózási és árvízvédelmi célú víztározókkal összefüggő környezetvédelmi és vízgazdálkodási költségek megtérüléséről. Magyarország továbbá az ipari szereplők által kitermelt talajvíz költségeit sem hajtja be.-->