Minden idők legdrágább választása lehetett az áprilisi

Az európai parlamenti választásra megközelítőleg 5 milliárd forint kiadást terveztünk – nyilatkozta lapunknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Ebből a tervek szerint a különböző urnák, a szavazófülkék, az egységcsomagok, valamint ezek csomagolás és szállítása 142 millió forint körül várható. Még az április 6-i országgyűlési választások előtt az NVI azt közölte lapunkkal, hogy idén várhatóan 6-6,5 milliárd forintba fog kerülni egy-egy voksolás (országgyűlési, EP, önkormányzati). Korábban a három esemény várható költségét 18-19,5 milliárdra tették, ami már jóval túllépte az idei és a tavalyi büdzsében erre biztosított 12,3 milliárdos keretet.

A 6-6,5 milliárdos tételhez képest az EP-választásokra tervezett 5 milliárd csökkenést jelent. A korábbiaktól eltérően az idén már egyfordulós országgyűlési választásokkal kapcsolatban az NVI legutóbb 8 milliárd közeli tervezett összeget jelzett lapunknak, de a kiadások pontos mértékéről még nincsen információ. Így valószínű, hogy az idei április volt minden idők legköltségesebb választása Magyarországon, mivel a korábbi parlamenti választások 5,5-5,4 milliárd forintba kerültek. A korábbi voksolásoknál a tervezett költségek mind magasabbak voltak, mint amennyi a végső számla volt, az idei parlamenti voksolás ebben kivétel.
Pálffy Ilona, az NVI elnöke korábban lapunknak azt mondta: az idén a költségeket az átjelentkezések, a határon túli magyarok szavazása és nagyobb szavazólapok növelik meg.

Az áprilisi voksolás kapcsán a helyi és területi választási szervek részére közel 3,1 milliárdot terveztek. Az informatikai kiadásokra 3,3 milliárdot szántak, a postaköltségre 800 milliót. A nyomdai kiadásokra 1,1 milliárdot céloztak meg, az egyéni képviselőjelölteket, a pártlistákat tartalmazó szavazólapok, a különféle értesítők elkészítésére 514 milliót terveztek.

Az eddig ismert adatok alapján a levélszavazás költsége 162 millió forintot tesz ki. A külképviseleti szavazások lebonyolítása az NVI jelenlegi számításai alapján mintegy 150 millióba került. A különböző urnák, a szavazófülkék, az egységcsomagok (például a nemzeti színű szalagok, tollak), ezek csomagolása, szállítása mintegy 160 millió forint volt.

A szavazatszámláló bizottsági tagokat (mintegy 54 ezer fő) 20 ezer forint tiszteletdíj illeti meg, korábban a parlamenti és az EP-választások kapcsán erre 1,6 milliárdot terveztek. Végleges számadatok e tekintetben még nincsenek, mivel még nem tudni mennyi póttag bevonására került sor a választás végrehajtása során.

A Nemzeti Választási Bizottság tegnap közölte: csaknem 92 millió forint bírságot szabott ki a határidőig vissza nem vitt ajánlóívek miatt. A szervezeteknek ívenként több mint 50 ezer forint bírságot kell befizetnie az NVI számlájára. A legtöbbet, 38 milliót, az Összefogás Pártnak kell fizetnie. Csak az MSZP tudott elszámolni az összes ajánlóívvel.

Bokros mozgalma nem indulhat

Nyolc listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság a május 25-i európai parlamenti választásra. A listák a következő sorrendben fognak szerepelni a szavazólapon: MSZP, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Jobbik, LMP, Együtt-PM, DK. Nem volt meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása a Modern Magyarország Mozgalomnak (MMM), az Új Magyarország Pártnak és a Jólét és Szabadság Demokrata Közösségnek, így ezen listák nyilvántartásba vételét az NVB visszautasította. Bokros Lajos, az MMM vezetője „óriási” csalódottságát fejezte ki a kevés ajánlás miatt.