BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alkotmányossági problémák a választáson? Meglepő fideszes indoklás jött

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Benyújtották a választási rendszert átalakító törvénytervezetet, alkotmányossági kérdőjelekkel, és egy meglepő indoklással.

Benyújtották a Parlamentnek az önkormányzati választási rendszert átalakító törvénytervezetet: a fővárosi közgyűlésnek a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és a kompenzációs listáról bekerült kilenc képviselő lesz a tagja.

A benyújtó fideszes képviselők az indoklásban azt írták: szerintük azért kéne módosítani a mostani rendszert, mert most "a fővárosi listákat az egyes jelölőszervezetek állítják össze, amelybe а választópolgároknаk semmilyen beleszólása nincs."

A kompenzációs listára polgármesterjelöltek kerülhetnek fel, mégpedig azoké a szervezeteké, amelyek legalább 12 kerületben polgármesterjelöltet tudtak állítani.

A terv súlyos alkotmányossági problémákat is felvet. A választásnak alapelve kéne, hogy legyen az: minden mandátumhoz körülbelül ugyanannyi választó szavazatára legyen szükség. Olyan körzethatárokat persze lehetetlen rajzolni, amiknél minden körzet ugyanakkora, de a gyakorlatban ha 15 százaléknál nagyobb az különbség a legnagyobb és a legkisebb körzet népessége közt, akkor már át illik rajzolni a választási határokat. A mostani terv szerint nem 15, hanem 728 százalékos lenne az eltérés: Soroksár polgármestere a 19 982 ottani lakos közül szavazók többségének szavazatával már képviselő lehetne, Újbudán viszont 145 510-en élnek, tehát az ottani szavazat hetedannyit sem érne, mint egy soroksári. És nem csak elszigetelt példákról van szó: négy budapesti kerület is van, amelynek a lakossága nem éri el az 45 ezer főt (Soroksár, a Várkerület, a Belváros, illetve Terézváros), négy pedig jóval nagyobb 100 ezer fősnél is (Angyalföld, Zugló, Óbuda, Újbuda).

Persze ez nem csak alkotmányossági kérdés is, hanem színtiszta politika. Ha a tavaszi parlamenti választások szavazatarányával számolunk, akkor a régi rendszerben a Fidesznek és a baloldalnak ugyanannyi közgyűlési helye lenne, mindkettőnek 13, a Jobbik 4, az LMP pedig 3 helyet kapna. Az új rendszer szerint a Fidesznek 18, a baloldalnak 13 helye lenne, az LMP-nek és a Jobbiknak pedig 1-1. A 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz 17, az MSZP 10, az LMP és a Jobbik pedig 3-3 helyet szerzett. Ha a most tervezett szabályokat bevezetnék, akkor a Fidesz 25, az MSZP 6, a Jobbik és az LMP pedig 1-1 képviselővel ülhetne be a közgyűlésbe.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.