Andor: Késik a brüsszeli ítélet a hallgatói szerződésekről

- Az utóbbi napokban bizonyos kedvezményeket jelentett be a kormányzat a diákok számára a hallgatói szerződés ügyében. A szabályozással szemben emelt kifogások miatt az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított, amely akár a kötelezettségszegési eljárás elindításához is elvezethet. Mikor zárulhat le a brüsszeli elemzés?
- Tavaly ősszel kezdtünk konzultációt a magyar kormánnyal az úgynevezett pilot-eljárás keretében azzal kapcsolatban, hogy a hallgatói szerződések szabályozása összhangban áll-e az uniós jogszabályokkal. A szaktárca már februárban elküldte felvetéseinkre a válaszlevelét, azonban azóta sok fejlemény történt az ügyben. Az a levél már nem tükrözi a jelenlegi helyzetet. A legutóbbi fejleményekből nincs is minden lefordítva angolra, vagy más bizottsági munkanyelvre, ami alapján a Bizottság szakértői meg tudják vizsgálni a kialakítandó szabályozást. Ez pedig késlelteti azt, hogy végleges álláspont szülessen a Bizottság részéről.

- A legújabb fejlemények tükrében miként látja annak esélyét, hogy esetlegesen eljárás indul az ország ellen?
- Látni lehet azt, hogy van egyfajta törekvés a kormányzat részéről, hogy valamilyen módon igazodjon a Bizottság elvárásaihoz, vagy azok legalább egy részéhez. Két fontos észrevétel volt a bizottsági álláspontban. Ez a célzottság, illetve az arányosság kérdése, vagyis meg kell állapítani azt, hogy mi az a konkrét munkaerőpiaci probléma, amelyre válaszul a szabad munkavállalás korlátozásával akar élni a kormány, illetve hogy a korlátozás arányban legyen a probléma nagyságával.

- Tavaly decemberben mutatta be a brüsszeli zsargonban ifjúsági garanciának elkeresztelt javaslatát, miszerint a 25 éven aluli fiataloknak állásajánlatot vagy gyakorlati, továbbtanulási lehetőséget kell kapniuk a tanulmányaik befejezését vagy munkanélkülivé válásukat követő negyedik hónapon belül. Hol tart az intézkedés megvalósításának folyamata?
- A rendszer kiépítéséhez szükséges anyagi források előteremtését jelentős mértékben elősegíti, hogy a februári EU-csúcs döntése értelmében feláll egy külön uniós pénzalap ezen cél finanszírozására, ugyanis eddig alapvetően az Európai Szociális Alapból (ESZA) lehetett támogatást adni a fiatalok foglalkoztatottságának növelését célzó intézkedésekre. Az új uniós alap az EU következő hétéves költségvetési ciklusában, 2014-2020 között 6 milliárd euróval rendelkezik majd. A szabályok szerint az alap forrásait azokban a régiókban lehet felhasználni, ahol a 25 éven aluliak munkanélküliségi aránya meghaladja a 25 százalékot. Magyarországon négy ilyen régió (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl) található.

- Mi lesz azokkal a régiókkal, ahol a fiatalok munkanélkülisége aránya nem éri el a 25 százalékot, vagyis ahol nem lehet majd felhasználni az alap forrásait?
- Ezekben az ESZA támogatásai állnak rendelkezésre, ahonnan eddig is évente több mint három milliárd eurót hívhattak le a tagállamok a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítására.

- Az ifjúsági garancia kiépítése mekkora költséggel járhat Magyarország számára, és ebből mekkora keretet lehetne uniós forrásból fedezni?
- Azt tudni lehet, hogy az eurózónában évente mintegy 20 milliárd euróba kerülne a rendszer működtetése. Ebből következtetni lehet a hazai adatra is, azonban konkrét, Magyarországra lebontott kalkulációval nem rendelkezik a Bizottság. Miután nincs meg még a rendszer kialakításához szükséges főösszeg, így azt sem lehet megmondani, hogy ennek pontosan mekkora hányadát lehet majd fedezni EU-forrásokból.

- Arra vonatkozóan azonban már lehetett hallani becsléseket, hogy a hatmilliárd eurós új alapból mekkora hányad jut majd Magyarországra.
- Így van, léteznek ilyen előzetes számítások, amelyek szerint a hatmilliárd eurós keretből 50 millió euróra lesz jogosult Magyarország. De természetesen nemcsak ennyi uniós forrást használhat fel az ország az ifjúsági garancia kiépítésére, hanem erre a célra lehívhatóak lesznek az ESZA már említett támogatásai is.

- A magyar fiatalok mikortól vehetik igénybe ezt a támogatást?
- Először az szükséges, hogy lezáruljanak a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak forrásainak felhasználásáról szóló tárgyalások az Európai Parlament és a miniszteri tanács között, hiszen akkor dől el pontosan, hogy az országok milyen feltételekkel juthatnak az új alap forrásaihoz. Ezen tárgyalások lezárását követően, így az idei év második felében várhatóan azok a tagállamok, köztük Magyarország is bejelenti tervét az ifjúsági garancia létrehozására, amelyek nem csak önerőből fogják felállítani a rendszert. Azt gondolom, hogy amint a rendszer kiépítéséhez szükséges források rendelkezésre állnak, Magyarországon is bevezethetik a rendszert. Január elején egy budapesti nemzetközi szakmai konferencián Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egyértelművé tette, hogy támogatja ezt az elképzelést.

Andor László (46)
1989-ben diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen
1993-ban közgazdász mesterfokozatot szerzett a Manchesteri Egyetemen
2005 és 2010 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja
2010. február 10-e óta a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős EU-biztos
Egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Zsigmond Király Főiskolán