Az a külföldi jár jól, aki megveszi a tartózkodási engedélyt
Egyszerűsítette a letelepedési kötvényt jegyzők magyarországi tartózkodásával kapcsolatos engedélyezési eljárásokat, valamint csökkentette a menedékkérőket és az oltalmazottakat megillető szociális juttatásokat az Országgyűlés.
A parlament 113 igen, 40 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett fogadta el az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A bevezetése óta szerzett gyakorlati tapasztalatok miatt tartotta indokoltnak az előterjesztő Pintér Sándor belügyminiszter tovább egyszerűsíteni a "nemzetgazdasági érdekből kiadott tartózkodási és letelepedési engedély" megszerzésének a lehetőségét.
A jövőben az érintettek közvetlenül nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezhetnek. Az indoklás szerint csökkennek a hatóság és a kérelmezők adminisztratív terhei, utóbbiaké úgy, hogy kevesebb okiratot kell csatolniuk. Emellett jelentősen, 70 napról 30 napra csökkennek az eljárási határidők.
A szociális igazgatási törvényben június 1-jével megszüntették az integrációs szerződés intézményét. Az indoklás szerint ennek révén jelenleg a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) folyamatosan csökkenő összegben ugyan, de a magyar állampolgárokat megillető szociális juttatásoknál magasabb összegű, magyarországi beilleszkedésük elősegítését célzó integrációs támogatást kaphattak.
A módosítás szerint elismerést követően a menekültek, az oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadó állomáson tartózkodni.
Szigorították a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének szabályait. Az indoklás szerint ugyanis jelenleg nagy számban élnek vissza harmadik országbeli állampolgárok a belföldi kérelmezés lehetőségével, és méltányolható körülményre történő hivatkozással kérik a tartózkodási engedély kiállítását olyanok, akik a kérelem előterjesztésével csupán a kiutasításukat akarják elkerülni.
A módosítással egyértelművé válik, mely esetek alapozzák meg a méltányosságot, ilyen például kutatás céljából való itt-tartózkodás, illetve ha a kérelmező vízummentesen itt tartózkodó külföldi.
Az elfogadott törvény szerint őrizetbe lehet venni azt, akit a magyar hatóságok a dublini eljárás keretében vettek át és az átadó tagállamban menedékkérő, Magyarországon azonban nem az. A rendelkezés célja, hogy így biztosítsák az érintett részvételét az idegenrendészeti eljárásban.
A törvénymódosítással átültették a magyar jogba az EU úgynevezett szezonális irányelvét, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazását az EU-ba idényjellegű munkavállalás céljából. Ugyancsak átültették a magyar jogba azt az irányelvet, amely a harmadik országbeli polgárok vállalaton belüli áthelyezésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
Az Európai Bizottság (EB) megkeresésére módosították a képviselők a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt. Az EB szerint a magyar szabályozásban több kérdés nem volt összhangban a vonatkozó irányelvvel.
Módosították - a már korábban a magyar jogba került - összevont engedéllyel kapcsolatos szabályokat. A módosítás a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos, ezért bevezettek két új tartózkodási célt, a munkavállalást és jövedelemszerzést, illetve lehetővé tették a kiemelt foglalkoztatók (kormányzati stratégiai partnerek és a kiemelt kormányzati beruházásokat megvalósítók) számára a kérelembenyújtási lehetőséget.
