Bármi megtörténhet vasárnap
Néhány hete még biztosra vehető volt, hogy Donald Tusk történelmi győzelmet arat az október 9-i parlamenti választásokon,
és a kommunista rendszer bukása óta ő lehet az első lengyel miniszterelnök, akinek sikerül az újraválasztás. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint azonban a stabil 40-ről 30 százalékra esett a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatottsága. Közben a TNS OBOP felmérése szerint 10, míg a Homo Homini közvélemény-kutató szerint már mindössze egy százalék az előnye a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságossággal (PiS) szemben. Elemzők ugyanakkor emlékeztetnek: az egykori miniszterelnök populista pártja általában több voksot kapott az elmúlt választásokon, mint amit az előrejelzések mutattak.
A kormánypárt népszerűségének csökkenése mögött leginkább a gazdasági problémáktól való félelem húzódik meg. Az elmúlt hetekben jelentősen veszített értékéből a zloty, zuhant a tőzsde, és a lengyelek egyre kevésbé hisznek abban, hogy egy kiújuló válságban az ország
meg tudja ismételni azt a 2009-es bravúrt, amikor egyedüli
EU-tagként nem süllyedt receszszióba.
Két alapvetően jobboldali, mégis eltérő gazdasági felfogású párt verseng a hatalomért. Tusk pártja inkább az állami cégek privatizációján és a gazdaság nagyobb fokú liberalizálásán munkálkodik, s szavazói bázisa főleg a városi középosztályból származik. Kaczynski ezzel szemben nagyobb állami kontrollt akar a kulcsfontosságú iparágakban, valamint az őt támogató szegényebb rétegek megsegítésére jelentősen növelné az egészségügyi és szociális kiadásokat. Az ideológiai és
a gazdaságpolitikai eltérések mellett súlyos személyes ellentét is húzódik az egykor egy
oldalon álló miniszterelnök és kihívója között. Kaczyinski ugyanis nyíltan azzal vádolta
a Tusk-kormányt, hogy köze van ikertestvére, a néhai Lech Kaczynski elnök halálához. Előszeretettel táplálja azokat az összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint a lengyel kormány összejátszott az orosz hatóságokkal a 2010-es légi szerencsétlenség előidézése érdekében. Tusk köreiben emiatt attól félnek, hogy Kaczynski személyes bosszúra használná hatalmát, és elterelné a figyelmet az ország egyéb problémáiról.
Még mindig nagyon magas, a TNS OBOP szerint 26 százalék azok aránya, akik eddig nem döntöttek, hogy vasárnap kire adják szavazatukat. Egyelőre egyetlen közvélemény-kutatás sem vetíti előre a PiS győzelmét, „de őrült ez a nemzet, és bármit csinálhat a választás napján” – idézi a Bloomberg Radoslaw Markowskit, a Lengyel Tudományos Akadémia politikatudományi professzorát.
Ha nyerne is Kaczynski pártja, az sem jelentené azt, hogy biztosan átveheti a kormányzást, mivel az abszolút többséget valószínűleg nem sikerül megszereznie. A legutóbbi támogatottsági adatok alapján még
három további párt juthat be a szejmbe: a kommunista utódpárt, a Demokratikus Baloldali Szövetség 9, a kisebbik koalíciópartner, a Lengyel Néppárt 6, míg az újonnan alakult liberális Palikot Mozgalma meglepetésre 7 százalékon áll.
Németellenes hangulatkeltés
Angela Merkel kancellár szeretné Lengyelországot alárendelt pozícióban tartani, miközben Németország szuperhatalmi státusra tör – írja frissen megjelent könyvében Jaroslaw Kaczynski. A volt miniszterelnök próbálja korábbi németellenes retorikáját feleleveníteni annak reményében, hogy ez fontos szavazatokat hoz majd a vasárnapi választásokon. Radek Sikorski külügyminiszter felszólította Kaczyinskit, hogy hagyjon fel az országlegnagyobb kereskedelmi partnerével szembeni hangulatkeltéssel.
legnagyobb kereskedelmi partnerével szembeni hangulatkeltéssel.-->
