Berlinnek is fájna Sarkozy bukása

Minden idők legnépszerűtlenebb hivatalban lévő államfőjeként vág neki a francia elnökválasztás vasárnap tartandó első fordulójának Nicolas Sarkozy. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a konzervatív köztársasági elnök kihívója, a szocialista Francois Hollande legalább 29 százalékos eredményt érhet el a vasárnapi fordulóban, míg a jelenlegi államfő 24-27 százalékos támogatottságra számíthat. A felmérések azt mutatják, hogy a május 6-i második fordulót – ahol csak a két legerősebb jelölt vehet majd részt – pedig még nagyobb arányban, 56-58 százalékos szavazati aránnyal nyerheti meg Hollande.

Pedig Sarkozy az utóbbi hetekben bevándorlóellenes, euroszkeptikus hangoktól sem mentes kampányt folytatott, hogy szavazatokat vonjon el a szélsőjobboldali Nemzeti Fronttól. Legutóbb, a vasárnapi választási nagygyűlésen Sarkozy azt mondta, hogy meg kell változtatni az Európai Központi Bank (EKB) mandátumát, hogy a jelenlegi helyzethez képest többet tudjon tenni a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Mint ismert, a frankfurti testület jelenlegi feladata az árstabilitás fenntartására szorítkozik. Sarkozy ezzel egy régi vitát kívánt újraindítani, azonban a politikai befolyástól független jegybanki modell elkötelezett hívének számító Berlin azonnal elutasította az államfő felvetését.

Sarkozy a javaslattal – amit már az előző 2007-es elnökválasztási kampányában is felvetett – fő riválisa, Francois Hollande vitorlájából kívánta a szelet kifogni. A szocialisták jelöltje ugyanis már hetekkel ezelőtt közölte, ha megválasztják, törekedni fog az EKB szerepének megváltoztatására. Hollande azonban nemcsak az EKB mandátumának módosításával, hanem az európai ügyeket érintő egyéb javaslataival is a gazdasági növekedés beindítására fókuszált kampányában. Egyértelművé tette, hogy szakítana a Sarkozy és Angela Merkel német kancellár, a „Merkozy-tandem” azon törekvésével, amely az európai adósságválságot főként a tagállami költségvetési politikák szigorításával kezelné.

Hollande átírná a Merkozy-páros által életre hívott uniós fiskális paktumot. A Handelsblatt német üzleti lapban megjelent interjújában közölte, hogy a legfeljebb 0,5 százalékos strukturális hiányt engedélyező szerződést csak akkor ajánlja majd ratifikációra a parlamentnek, ha a paktumot kiegészítik a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás bővítésére vonatkozó pontokkal. A Reuters értesülései szerint Berlinben már vizsgálják azt, miként lehetne a Hollande által említett szempontokhoz igazítani a paktum szövegét anélkül, hogy a fiskális szigorra vonatkozó pontok változnának.

A szocialista jelölt a paktum azon pontja ellen is támadást intézett, amely német mintára azt írja elő, hogy a tagországok alkotmányában rögzíteni kell az adósságfékre vonatkozó aranyszabályt, szerinte ez csupán „PR-fogás”. Hollande nem csupán az EKB, illetve a fiskális paktummal kapcsolatos nézetei miatt húzhatja ki a gyufát Berlin szemében, hanem mert felmelegítette a Merkel által elutasított közös euróövezeti kötvény ügyét is. Mindenesetre Hollande a kezdeti, az államadósságok kamatainak közösségesítésére vonatkozó tervekkel ellentétben már csak azt kívánja elérni, hogy eurókötvényekkel finanszírozzanak uniós, növekedésösztönző, munkahelyteremtő beruházásokat.

Hollande nem véletlenül tette kampánya központi elemévé a növekedést és a munkahelyteremtést: a francia GDP első negyedévben stagnált, előtte 0,2 százalékkal bővült. Az utóbbi hónapokban emelkedő munkanélküliség elérte a 10 százalékot.

Köztudott ugyanis, hogy párthovatartozásuktól függetlenül baráti viszonyt ápol egymással Chirac és Hollande. A lap szerint a volt elnök lánya és veje is Hollande-ra voksol.

Mellettük átszavaz majd Chirac három egykori minisztere is. Sarkozy és Chirac viszonya még 1995-ben romlott meg, amikor a jelenlegi államfő Chirac helyett a másik jobboldali jelöltet, Édouard Balladurt támogatta az elnökválasztási kampányban. Miután Chirac megnyerte a választást, Sarkozy parkolópályára került, majd Chirac második elnöksége alatt már miniszteri posztot kapott.

Köztudott ugyanis, hogy párthovatartozásuktól függetlenül baráti viszonyt ápol egymással Chirac és Hollande. A lap szerint a volt elnök lánya és veje is Hollande-ra voksol.

Mellettük átszavaz majd Chirac három egykori minisztere is. Sarkozy és Chirac viszonya még 1995-ben romlott meg, amikor a jelenlegi államfő Chirac helyett a másik jobboldali jelöltet, Édouard Balladurt támogatta az elnökválasztási kampányban. Miután Chirac megnyerte a választást, Sarkozy parkolópályára került, majd Chirac második elnöksége alatt már miniszteri posztot kapott.-->