BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Die Zeit Magyarország esetleges csődjéről értekezik

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Spiegel Online egy politológussal elemezte a magyar politikai helyzetet, a Die Zeit című hetilap a gazdasági helyzetről közölt összeállítást online kiadásában, a Handelsblatt német üzleti lap az IMF-fel kezdett tárgyalásokkal összefüggésben Orbán Viktorról írt, és beszámolt a Malévra vonatkozó döntésről, míg a párizsi Le Monde Erdélyről jelentetett meg írást.

A Spiegel Online Orbán bukása kockázatos lenne címmel közölt interjút Kai-Olaf Lang politológussal, a német kormány és a törvényhozás mellett működő SWP független politikatudományi kutatóintézet szakértőjével. Lang úgy vélte: Magyarországon nem fenyeget a diktatúra kialakulásának veszélye, az alkotmányreform azonban komoly károkat okozott az országnak. "Az +Orbán-rendszer+ már nem közmegegyezésre törekvő plurális demokrácia többé, hanem konfrontációra kihegyezett többségi demokrácia" - mondta a kutató.

A rendszer jellemzője továbbá az úgynevezett neotradicionalizmus, amely egyebek között a kereszténység és a hagyományos családmodell, valamint a nemzeti egység hangsúlyozásában és népszerűsítésében mutatkozik meg - tette hozzá, megjegyezve, hogy vannak "kétségkívül elfogadhatatlan" elemek is a rendszerben. Ilyen a közszolgálati média manipulációja és a törekvés egy alapelv, a hatalmi ágak szétválasztásnak elve érvényesülése ellen. Lang kifejtette: mindenekelőtt tisztázni kell, hogy az új alkotmány valóban sérti-e az alapjogokat és a demokratikus játékszabályokat. Ennek megállapításáig a tagországok elsősorban barátként és európai partnerként gyakorolhatnak hatást Orbánra.

Ugyanakkor az EU-nak közösségként kell fellépnie, és "félreérthetetlen jelzéseket" kell küldenie a magyar miniszterelnöknek. A pénzügyi jellegű nyomásgyakorlás lehet a leginkább célravezető - fejtette ki, hozzátéve, hogy kellő óvatossággal kell kezelni a miniszterelnök lemondására vonatkozó követelést, mert Orbán távozásával sokan igazodási pont nélkül maradnának, amiből csak a még inkább radikális pártok húznának hasznot.

A Die Zeit című hetilap online kiadásában Magyarország válsága Európa problémájává válik című írásban Paul Flückiger cikkíró kifejtette: "Orbán gazdaságpolitikája különösen sebezhetővé tette Magyarországot a válsággal szemben", és az ország esetleges csődje az euróra is hatással lehet. Mindenekelőtt Ausztria szenvedné meg, ha Magyarország fizetésképtelenséget jelentene, az euróövezethez tartozó szomszéd aligha kerülné el a leminősítést, ami a valutaunióban működő mentőalapot is megterhelné.

A Handelsblatt A nap Pinokkiója című rovatában idézte Orbán Viktor egy tavalyi kijelentését, amely szerint az IMF-tárgyalás fontos, de nem húsba vágó. A lap megjegyezte: Magyarország az IMF és az EU "nyomatékos tanácsai" ellenére egy jogszabállyal korlátozta a jegybank függetlenségét, most viszont mégis hajlandó tárgyalni a törvényről. Az IMF és az EU bírálatait kiváltó jogszabály alapján akár Simor András jegybankelnököt is meg lehetne fosztani hatalmától, most azonban Orbán "arra esküszik", hogy a kormány és a jegybank közti kapcsolatok javulnak majd. "A tárgyalások az IMF-fel nyilvánvalóan mégiscsak fontosabbak annál, mint amennyire azt (Orbán) szeretné bevallani".

A lap a Cégek és piacok című rovatában a Malévra vonatkozó brüsszeli döntést ismerteti. Stefan Menzel bécsi keltezésű tudósításában azt írta, hogy a légitársaság állami támogatása körül újabb konfliktus keletkezik a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) közt. Az ügy a kormány és a Malév számára "a lehető legrosszabbkor" kezdődik. Az EB várhatóan "kevéssé lesz hajlandó kompromisszumot kötni" - írta.  

A magyar nacionalizmus visszhangra talál Erdélyben címmel közölt tudósítást a Le Monde. A mértékadó párizsi liberális napilap szerint "Nagy-Nagyarország visszatérésének álma kezd szenvedélyeket kiváltani Erdélyben, abban a régióban, amely sokáig vita tárgyát képezte Románia és Magyarország között". A lap megjegyezte, hogy a valamikor az Osztrák-Magyar Monarchia szerves részét képező terület, ahol a románok élnek többségben, az első világháború vége óta része Romániának.

A rendszerváltás után Bukarest és Budapest nehezen találta meg az egyensúlyt az erdélyi magyar kisebbség kérdésében, a két ország uniós csatlakozásával azonban megnyugodtak a kedélyek. Mirel Bran cikkíró úgy látja, hogy Orbán Viktor hatalomra kerülésével megváltozott a helyzet. "Az egykori antikommunista lázadó koncentrálta a hatalmat, és egy olyan nacionalista kanyart vett, amely megronthatja a két szomszédos ország közötti viszonyt" - fogalmaz a tudósító.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.