Elfogadták a reklámadót
Alig huszonkét órával azután, hogy felvették a napirendre, tegnap már meg is szavazták a reklámadót. Vagy épp médiaadót; több ellenzéki képviselő is csak így nevezte az új adónemet, mivel nem a reklámozókra, hanem a médiára szabják ki.
A legtöbb kérdésben nincs nagy változás: az adó alapja a nettó árbevétel lesz. Az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után nem kell adózni. Az 500 millió és 5 milliárd közti részre 1 százalék adót kell fizetni, majd sávosan emelkedve 10-40 százalékos kulcsok jönnek. A 20 milliárd forint fölöttiekre már 40 százalékos a kulcs, ebbe a sávba jelenleg egyedül az RTL Klub esik. Őket gyengíti – pontosabban a közvetlen rivális TV2-t hozza kedvezőbb helyzetbe – az egyetlen módosító javaslat is, amelyet elfogadtak: a cégek a tavalyi elhatárolt veszteségük 50 százalékát leírhatják az adóalapból. A reklámadót már idén kivetik, augusztus 20-ig kell bevallani, majd november 20-ig két egyenlő részben megfizetni.
A vitában, ahogy már napok óta, ezúttal is hosszasan hallgathattuk a felsorolásokat, mennyire rossz a magyar kereskedelmi média, milyen gyengék az itthoni sztárok, és mennyire ráférne sokakra, hogy megrendszabályozzák. Az előterjesztő L. Simon László úgy fogalmazott: olyan mértékű pusztításokat végez néhány médium az ifjúság körében, amelyet nem árt ellensúlyozni. Ehhez képest nem sokan foglalkoztak a fideszes vezérszónok, Pogácsás Tibor egy elejtett félmondatával: mint mondta, azt nem állíthatjuk, hogy a reklámadó megszabályozná a médiát a műsorkészítésben, hiszen ez egy költségvetési eszköz. Minél szélesebb körre ki kell terjeszteni az adózást, a magyar társadalom joggal várja el mindenkitől, hogy egyformán vegyen részt a közteherviselésben – tette hozzá, azzal pedig ezt már csak az ellenzékiek egészítették ki, hogy a többi vállalattal már most is azonos módon adózó cégek újabb terhéről van szó.
A Parlament elé került a paksi bővítéshez kapcsolódó orosz-magyar hitelszerződés is. Igaz, sok újdonságot ebben már nem láthattunk: akár tízmilliárd eurót is felvehet a magyar állam, a hitel felhasznált összegét 21 év alatt kell visszafizetni. Az első hitelrészt a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell törleszteni, de legkésőbb már 2026. március 15-én. Addig is 3,95 százalékos kamatot kell fizetni, már az idén is. A törlesztés első 7 évében 4,5, a második 7 évben 4,8, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.
Egy új, kisebb adócsomagot is elkezdtek tárgyalni tegnap. Mint Varga Mihály elmondta, a fő cél az, hogy a fejlesztési adókedvezmény szabályozásának alapjait megteremtsék, ne minősüljön szabálytalan állami támogatásnak. Ez a terv meghatározza azokat a jogcímeket, amelyekre hivatkozva adókedvezményt vehetnek igénybe, és amelyek esetében nem szükséges az Európai Bizottság jóváhagyása.
Semjén megvédene a csúnya beszédtől
A nap komoly témái közt egészen szürreális mellékszálat jelentett a sporttörvény szigorításáról szóló vita. Hogy a Parlamentbe vagy egy meccsre lesz nehezebb bejutni nézőként, az nagy kérdés ezek után: a tervezet azt is lehetővé tenné, hogy vénalenyomatot vagy íriszvizsgálatot kérjenek a sporteseményre beléptetéshez – az előterjesztők szerint „a törvényjavaslat elsődleges célja az emberi élet maximális védelme”. A kormány nevében Semjén Zsolt azt is hozzátette: „a gyermekek, nők, családok trágár kifejezések elleni védelme érdekében előírásra került, hogy a rendezők kötelesek ennek a magatartásnak az abbahagyására felszólítani”. Igaz, az ellenzékiek szerint valószínűbb, hogy arról van szó: az új Fradi-pálya beléptetőrendszerére szabják át a törvényt.
