EP-választás: ellenőrizze szavazókörét, mert változások lehetnek

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint húsz olyan szavazókör van az EP-választáson, amely nem egyezik az áprilisi országgyűlési választások szavazókörével. A külképviseletek közül Londonban is máshol szavaznak, mint az országgyűlési választáson: áprilisban a jelentkezők nagy száma miatt egy másik épületet kellett kibérelni, most viszont a külképviseleti névjegyzékbe felvett választók száma nem indokolja ezt, így Londonban a követségen lehet majd voksolni.

Az országgyűlési egyéni választókerületek 2011-ben változtak meg, a jegyzőknek pedig tavaly július 31-ig kellett megállapítaniuk a megváltozott országgyűlési választókerületekhez igazodó szavazóköröket.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy sok választópolgár nem a megszokott egyéni választókerületének a jelöltjére szavazott, és sok esetben a szavazókörök címe is változott. Amíg a korábbi országgyűlési választásokon csaknem 11 ezer szavazókörben lehetett voksolni, áprilisban 10 386 szavazókör állt a voksolók rendelkezésére.

A jegyzőknek azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a települési lakosságszám alakulását, és ha változást vagy jelentős eltérést tapasztalnak, és az egyes szavazókörhöz tartozók száma átlépi az 1500-at (például azért, mert egy új lakóparkba beköltöznek a lakók), módosítania kell a szavazókörök határát. Ezt azonban akkor nem teheti meg, ha már folyamatban van választási eljárás.

Mivel ebben az évben "összecsúszott" az országgyűlési választás és az EP-választás eljárása, a voksolás előtt már nem lehet módosítani a szavazóköri beosztást, tehát az EP-választáson is azok a szavazókörök működnek, amelyek az országgyűlési választáson is várták a szavazókat.

A szavazóhelyiségeket csak kivételes és indokolt esetekben lehet "áthelyezni" az EP-választásra, például akkor, ha az országgyűlési választáson egy orvosi rendelőben volt a szavazás, de ott május 25-én rendelnek, vagy az óvodát, ahol korábban a voksolás volt, most felújítják, és nem alkalmas a szavazás lebonyolítására. Húsz ilyen van az EP-választáson, valamint a londoni külképviselet.

A jegyzőknek 2014. március 31-ig kellett megállapítaniuk az új egyéni választókerületi beosztást. A választási eljárási törvény szerint a tízezernél több lakosú településen az egyéni választókerületeket a helyi választási iroda vezetője, azaz a jegyző alakítja ki. Az egyéni választókerületeket a törvény szerint úgy kell kialakítani, hogy azok összefüggő területet alkossanak, és a központi névjegyzék alapján választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.

Az egyéni választókerületek kialakításakor az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számtani átlagától - a településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra figyelemmel - legfeljebb tizenöt százalékkal térhet el.

A jegyzők az általános választás évében március 31-ig módosíthatták a település választókerületi beosztását, ha a település lakosainak száma tízezer fölé emelkedett (ilyenkor a kislistás választási rendszerről át kell térni a vegyes, egyéni választókerületekre és listás szavazásra épülő választási rendszerre), vagy megváltozott a településen az egyéni választókerületek száma.

A jegyzőknek akkor is igazítaniuk kellett a választókerületi beosztáson, ha azt tapasztalták, hogy valamelyik egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számtani átlagától húsz százalékot meghaladóan eltér.

Vagyis az EP-választáson a választók jelentős része várhatóan az országgyűlési választással megegyező szavazókörben szavazhat, de az önkormányzati választáson - mivel az időközben felülvizsgált önkormányzati egyéni választókerületi beosztás miatt a szavazókörök átrajzolása is szükségessé válhat - mások lehetnek a szavazókörök.