Évi 30 milliárd forintra számít a kormány a közműadóból
Parlament Sürgős eljárással szavazták meg – Kivételek és kedvezmények – A leágazó vezeték után nem kell fizetni
A jövő év január 1-jétől adót kell fizetni a magyarországi közművezetékek tulajdonosainak, miután parlament kedden, kivételes sürgős eljárással megszavazta a nemzetgazdasági miniszter erre vonatkozó javaslatát. A kormány évi 30 milliárd bevételt vár az új adónemtől. Méterenként 125 forint lesz az adó az eredetileg tervezett, 100 forint helyett. A zárószavazás előtt megnövelték az adó tervezett mértékét, azért, hogy a kedvezményekkel és a kivételekkel együtt is befolyjon a tervezett 30 milliárd forint.
Az adót a víz-, a szennyvíz-, a földgáz-, a hő-, a villamos energia- és a hírközlési vezeték tulajdonosának kell megfizetnie. Azon vezetékek után, amelyek az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában vannak, az üzemeltetőt sújtja a teher, vagyis maguk az önkormányzatok és az állam mentesülnek a közműadó alól. A távközlési szolgáltatók a vezeték hosszától függő adókedvezményt kapnak: az adó teljes összegét csak a vezeték 300 kilométert meghaladó része után kell megfizetniük.
A kedvezményeken túl kivételek is lesznek: nem kell például fizetni azon vezetékszakasz után, amely a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen vagy a telken belül fut. Nem vonatkozik az adó a földgáz-szállító és a villamos energia átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékekre sem, ez gyakorlatilag az állami kézben lévő Mavir és a Mol-tulajdonú FGSZ számára jelent könnyebbséget.
Az adót március 20-ig kell bevallani, és más vagyoni típusú adókhoz hasonlóan évente két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni. Az adó a központi költségvetés bevételét képezi.
Az adókötelezettség a használatbavételt követő év első napján keletkezik, s ha már fizetendő, nem lehet kibújni alóla azzal, hogy a tulajdonos (üzemeltető) azt ideiglenesen esetleg nem használja. Annak kell fizetnie, akié az év első napján a közművezeték, több tulajdonos esetében a fizetési kötelezettség a tulajdoni hányad arányában oszlik meg.
