Függetlenségüket féltő spanyolok

„A lehető legrosszabb kimenetel lenne számunkra”, ha Spanyolország nemzetközi hitelcsomagra szorulna – mondta egy helyi rádiónak Luis De Guindos spanyol gazdasági miniszter a Reuters szerint. „Ez a legeslegutolsó eszköz lenne, Spanyolországnak nem szabad elveszítenie gazdaságpolitikai autonómiáját” – indokolta álláspontját. A politikus a kedélyek megnyugtatása érdekében megjegyezte azt is, hogy a kormány nem fordult ilyen kéréssel a nemzetközi közösséghez, és ez „nincs is a napirenden”.

Az esetleges mentőcsomag szükségességéről folytatott viták azután erősödtek fel, hogy a közelmúltban megszakadt az elmúlt hónapok pozitív trendje, és ismét emelkedni kezdtek a hozamok a spanyol állampapírpiacon. A múlt szerdai kötvényaukción a három-nyolc éves futamidejű kötvények 2,89 és 5,338 százalék közötti hozamok mellett keltek el, ez egyértelmű növekedés a legutóbbi 2,44–5,15 százalékos szinthez képest. A hároméves papíroknál 2,4-szeres túljegyzés volt a korábbi ötszörössel szemben, és összesen alig 2,6 milliárd eurót sikerült felvenni a piacokon – ez a megcélzott 2,5-3,5 milliárdos érték alsó határa.

Ezzel párhuzamosan a másodlagos piacokon is rosszabbodott a helyzet: a tízéves kötvények hozama az április eleji 5,3 százalék körüli értékről csaknem 5,8-re ugrott, azaz a kritikusnak tekintett 6 százalék közelébe került. A fejlemények láttán De Guindos is elismerte, hogy a túl magas szintek „hosszú távon nem tarthatók fenn, meg kell fordítani a trendet”. Szerinte a hozamemelkedés mögött általános piaci idegesség áll, amely Európa rossz növekedési kilátásaira vezethető vissza – azaz nem csak spanyol problémáról van szó, Olaszországban is hasonló fejlemények játszódnak le.

A spanyol kormány mindenesetre próbálja megőrizni a piacok bizalmát, és március végén történetének legkeményebb megszorító csomagját jelentette be, hogy tartani tudja az Európai Bizottsággal az idei évre kialkudott 5,3 százalékos költségvetési deficitcélt. Ennek keretében – a már korábban vállalt kiigazításokon felül, újabb terheket rakva a lakosságra – további 27 milliárd euróval vágják meg az idei büdzsét, ez a GDP 2,5 százalékának felel meg.

Gerry Rice, az IMF egyik szóvivője jelezte: az intézkedéseket át kell ültetni a gyakorlatba regionális szinteken is. „Spanyolországnak kemény kihívásokkal kell szembenéznie, a piacok pedig továbbra is érzékenyen reagálnak majd az itteni történésekre” – figyelmeztetett.

Spanyolországban már csaknem 25 százalékos a munkanélküliség, a gazdaság recesszióba csúszott, az idén 1,7 százalékkal zsugorodhat. Elemzők szerint az újabb takarékossági csomag csökkenti a költségvetési hiányt, de egyúttal ellehetetleníti a növekedés beindulását, így csak ront a helyzeten.

Wéber Balázs-->