Furcsa hibasorozattal nyertek még időt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHa hiba, akkor döbbenetesen amatőr; ha kibúvó az IMF kérései elől, akkor meglepően kreatív – valószínűleg sokáig fog vitatkozni még a kormány és az ellenzék arról, hogy miképp kerülhettek be akkora formai hibák a jegybanktörvénybe és az alkotmánymódosításba, amelyek miatt le kellett venni a parlamenti napirendről. A tény pedig az: így legkorábban valamikor a nyáron születhetnek olyan döntések, amelyek megfelelnek a nemzetközi tárgyalópartnerek kéréseinek. A különleges helyzet ellenére pedig meg sem próbálkoztak a kisebb jelentőségű ügyekben is sokszor használt utolsó pillanatos módosítókkal átírni a javaslatot.
A kormány javaslatai az IMF elvárásainak megfelelően rendezték volna a monetáris tanács tagjainak kinevezését, valamint szűkítették volna a kormány beleszólási lehetőségét a tanács munkájába. A zárószavazás az eredeti tervek szerint tegnap lett volna, ám erre nem került sor. A hibák, melyek miatt nem vehették fel a napirendre, nem tárgyiak, de olyan súlyosak, amilyenekhez foghatót nem gyakran követnek el a parlament elé kerülő törvényszövegnél. A jegybanktörvényből egy számozási tévedés miatt eltörölték volna a teljes passzust, amely a monetáris tanács tagjainak kinevezéséről rendelkezik, az alaptörvény módosításában pedig rosszul nevezték meg az új alkotmány mellé korábban elfogadott átmeneti rendelkezéseket. Ezenkívül a kormány nem nevezte meg, mely módosítókat támogatja, pedig ez kötelessége.
A médiatörvény átírását is külföldről kérték, ebben azonban engedékenyebb a kormány, és megmagyarázhatatlan hibák sem csúsztak be. Igaz, ezt nem az IMF, hanem az EU várta el a magyar féltől, sőt az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek nyilvánította a szabályozás több elemét. A végszavazásig csütörtökön juthatnak el; a tervezet a módosított formában sokkal sajtóbarátabb az eddiginél. Uniós nyomásra beépíthetik a törvényszövegbe, hogy az újságírók jobban védhetik a forrásaikat, csak büntetőügyek különleges eseteiben kell kiadni őket. Változnak a nyilatkozók jogai is: akkor vonhatják vissza a nyilatkozatukat, ha azt az újság meghamisítani készülne.
Döntöttek a költségvetés kisebb módosításáról; mivel a CERN részecskekutató adatközpontját Magyarországra hoznák, ennek finanszírozására az államháztartásért felelős miniszter egyetértése nélkül is vállalható lesz kötelezettség. Változik a főváros és a kerületek közti forrásmegosztás is: jobban járnak majd azok a kerületek, ahol nagyobb a népesség, de kisebbek a lakások. Módosították a polgári törvénykönyvet, a jövőben bármelyik szerződő fél kérhetné egy szerződés érvénytelenségének megállapítását anélkül, hogy az érvénytelenség következményeit alkalmazni kéne.
A Miniszterelnökség pedig jogosult lesz a személyes adatok kikérésére.
Lázár: kell az állami párttámogatás
Tudomásul kell venni, hogy a többpárti demokrácia pénzbe kerül – mondta Lázár János Fidesz-frakcióvezető, miután közölte: nem támogatja, hogy két évre vegyék el a pártok állami támogatását. Orbán Viktor terve nem került szóba a Fidesz frakcióülésén. A kormányfő azt vetette fel, hogy 2013-ban és 2014-ben a rossz gazdasági helyzet miatt ne kapjanak költségvetési támogatást a legutóbbi választáson 1 százalékot elért pártok. Többen figyelmeztettek: ez sokkal nagyobb korrupcióveszélyt jelentene, mint az a 2,5 milliárd forint, amit megspórolhatnak.
A kizáró okok közt szerepel: ha az ügyet tisztázni lehet interpellációval vagy azonnali kérdéssel, és Orbán, valamint Németh Lászlóné fejlesztési miniszter tényleg válaszolt a közbeszerzéseket firtató kérdésekre. Akkor sem lehet felállítani a bizottságot, ha az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék vagy egy önkormányzat ügyéről van szó, netán büntetőeljárás tárgya.
Végül még csak nem is szavaztak a vizsgálóbizottságról. Kövér László házelnök ugyanis az alkotmányügyi bizottsághoz fordult, döntsenek ők.-->
