Itt a bíróság döntése: kiderülhet, ha csaltak a választási ajánlásokkal
A kisebb pártok a gyanú szerint egymás közt adták-vették az összegyűjtött íveken szereplő választópolgárok személyes adatait, és a visszaélés révén a szükséges választói támogatás töredékével is jogot szereztek az induláshoz a választásokon - írja a portál. Ha az elért eredményeik nem is, a listaállításért járó, százmilliós nagyságrendű állami támogatás minden bizonnyal megfelelően ellentételezte az erőfeszítéseiket.
Sok választópolgárnak nem tetszett, hogy visszaéltek az adataival, csakhogy a helyi választási irodák elutasították a panaszokat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig nem látta indokoltnak és kivitelezhetőnek az ügy érdemi kivizsgálását. A jogvédők bátorítására ezután több érintett bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig a napokban két perben is nekik adott igazat az illetékes választási irodákkal szemben: az első fokú döntés értelmében a felpereseknek joguk van megtudni, hogy melyik párt ajánlóívén szerepel az aláírásuk.
A törvényszék elrendelte az érintett ajánlóívek zárolását, hogy azokat a választás utáni 90 nap elteltével ne semmisítsék meg (mert egyébként ez a törvényi előírás).
