Világgazdaság Online

Követhetetlenné vált a parlamenti döntéshozatal, felszámolódnak a jogállamiság alapvető garanciái, szembemegy az átlátható állam logikájával a jogalkotás – vonta meg az új Országgyűlés munkájának mérlegét az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ, a Transparency Interna-tional. A parlament 56 törvényjavaslatot fogadott el, ebből csupán 11 származott a kormánytól, 45 dokumentumot képviselői indítványként nyújtottak be. A benyújtás és a zárószavazás között átlagosan 19 naptári nap telt el, de akadt olyan törvényjavaslat, amelyet már a benyújtás napján elfogadott az Országgyűlés.
Az elemzők felhívják a figyelmet: a jogszabály-előkészítés nyilvánosságát garantáló törvényi szabályok nem vonatkoznak a képviselők által benyújtott törvényjavaslatokra. Így átláthatatlan és véleményezhetetlen marad minden olyan törvény, amelyet nem minisztériumban készítenek elő.

A korlátozott nyilvánosság és az egyeztetés hiánya sérti a jogalkotás szabályait, növeli a rossz szabályok megalkotásának a lehetőségét, s azt a veszélyt is magában hordozza, hogy fontos társadalmi problémákat esetleg jól megoldó szabályok legitimitása is kétségbe vonható lesz. Elfogadhatatlan, hogy az alkotmányellenes rendelkezéseket esetenként azzal próbálták legitimálni a képviselők, hogy a jogszabályjavaslattal egyidejűleg alkotmánymódosítást is benyújtottak.
A civilek rámutatnak: a kapkodás következtében számos alkotmányosan megkérdőjelezhető törvény született. Így az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályozás aláássa a testület függetlenségét, sérti a jogállamiság elvét és veszélyezteti a jogvédelem jelenlegi szintjét.

A Fidesz ugyanis az ellenzék véleményének teljes figyelmen kívül hagyásával jelölheti és választhatja meg az új alkotmánybírákat, meghatározva az alkotmánybíráskodás irányát. Sérti a jogbiztonságot, csökkenti a hivatalban lévő GVH-elnök mozgásterét, s lehetővé teszi, hogy kizárólag politikai alapon nevezzék ki az elnökhelyetteseket a versenyhatóság elnökhelyetteseinek megbízatására vonatkozó szabályok módosítása. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettesének – közülük az egyik az adott esetben politikailag beágyazott nagyvállalatok elleni versenyjogi ügyekben bíróságszerűen eljáró versenytanács elnöke – eddig a miniszterelnök csak olyan személyt jelölhetett, akit a Gazdasági Versenyhivatal elnöke javasolt. A jövőben az elnökhelyettes személyére a GVH elnökének javasolt személy tehetne javaslatot, vagyis olyasvalaki, akit az államfő még nem nevezett ki. Az elnökhelyettesek megbízatásának időtartama is módosulna: a miniszterelnök ez év őszén nem csupán elnököt, hanem elnökhelyetteseket is jelölhetne. Jogszabályi formába foglalt, ám egyedi esetre szabott döntésről van tehát szó – hangsúlyozzák a civilek. A törvény még nem hatályos, mivel a köztársasági elnök megküldte az Alkotmánybíróságnak.
Az Alkotmánybíróság elé kerül, de a hatálybalépést nem érinti az az ugyancsak egyedi döntés, amely az Országos Választási Bizottság (OVB) megbízatási idejét módosította. Így az országgyűlési választások mellett mind az európai parlamenti, mind a helyi önkormányzati választások előtt újra kell választani az OVB tagjait. Korábban csak minden országgyűlési voksolás előtt választották újra a tagokat. A kormányzat így megszabadul az előző parlament által megválasztott bizottsági tagoktól a helyi önkormányzati választások előtt.
A tiltakozások ellenére ezentúl indoklás nélkül felmenthetők a kormánytisztviselők. A szabályozás függő helyzetbe hozza őket a munkáltatójuktól, ez ellehetetlenítheti a közigazgatási szervek szakmai tevékenységét, s így veszélyeztetheti az államszervezet demokratikus működését. Visszaélésre adhat okot és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát veszélyezteti az új privatizációs szabály, amely megengedi a versenyeztetés mellőzését az állami vagyon elidegenítése és gazdálkodásának átengedése során, ha „társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél” indokolja. Csorbul a kormányzati átláthatóság és elszámoltathatóság követelménye a kormánytagok jogállásáról szóló új törvény alapján, mivel kevesebb állami vezető tesz nyilvános vagyonnyilatkozatot. Az állami vállalatok gazdálkodásának a nyilvánosságát érintő törvénymódosítással pedig a köztulajdonban álló cégek szerződései és gazdálkodási adatai tűnnek el a közvélemény elől. KK