Kérdőjelek a járások körül

Hasonló területű, mint a kistérség, de mégsem ugyanaz. Úgy hívják, mint harminc éve, de a térképen semmi köze nincs a korábbi rendszerhez. Így lehet legrövidebben összefoglalni mindazt, amit a járásokról nyilvánosságra hoztak – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy 357 szavas anyagban írta meg, milyen szerepet szánna a járásoknak 2013-tól.

A térkép terve azonban már nyilvános, e szerint 175 régi-új közigazgatási egységet hoznának létre 1983 után újra. Ez a szám nagyon közel van a 173-hoz, ahány kistérség van, de a két szint földrajzilag nem esik majd egybe, kivéve Csongrád megyét. A harminc évvel ezelőtti járástérképre a mostani nem emlékeztet, nagyjából kétszer akkora járások lesznek, mint 1983 előtt.

Az új felosztás azonnal megindította a politikai találgatásokat, hol lehet harc a járás irányításáért. Valóban vannak érdekes spekulációkra okot adó helyek. Az MSZP-s vezetésű Ercsi például, miután a kistérségi központi címét elvesztette a feleakkora, ám fideszes Martonvásárral szemben, most a járásban is másodhegedűs lenne. A hagyományosan baloldali Dorog pedig nem kap saját járást, bár kistérségi központ. Tiszavasvári ellenben, ahol jobbikos a polgármester, járásszékhely lehet, ahogy a Fidesszel a 2010-ben összeveszett Molnár Oszkár irányította Edelény is. Persze mindez még változhat.

A presztízsharc a járás irányításáért megindulhat, de csak találgatni lehet, milyen jogokért folyhat a csörte. A jegyzők feladatai átkerülhetnek járási szintre, és a megyei kormányhivatalok is átadhatnak az egész megyét nem érintő feladatokat. Más szinten azonban mindkét feladatot ellátják. A kistérséggel szinte megegyeznek a járások, 2013-tól pedig a kisebb településeknek közös önkormányzatot kell fenntartani, ez szintén hasonlíthat a járásokra feladatkörben. Önkormányzati forrásaink szerint is súlyos párhuzamosságok lehetnek a rendszerben. Szerintük akkor lehet jó a reform, ha legalább a kistérségek feladatai átkerülnek a járásokhoz, különben csak az ezeréves múltra hivatkozás miatt éri meg járásokat létrehozni. És persze azért, mert kisebb parlament lesz 2014-től, márpedig ahogy egy a döntéshozatalt közelebbről látó forrásunk fogalmazott: „valamivel meg kell nyugtatni azokat, akik oda már nem juthatnak be”.

Felosztják Budapestet is

Ami eddig egyetlen közigazgatási rendszerben sem valósult meg, az most igen: Budapest hét körzet lehet 2013-tól. A körzet egy szintet jelent a járással, a munkaanyag azonban nem tisztázza a feladatrendszerét. Az új felosztás szerint 3-4 kerület alkotna egy körzetet. Annyi mindenesetre kiderül, hogy a Belváros nem lenne Belső-Pest része, Józsefváros és Ferencváros viszont igen. A szöveges felsorolásban Budafokot véletlenül Dél-Pesthez sorolták, igaz, ezzel egy időben Dél-Budához is, ahova valóban tartozik, Soroksárt pedig sehova.

Sztojcsev Iván Felosztják Budapestet is Ami eddig egyetlen közigazgatási rendszerben sem valósult meg, az most igen: Budapest hét körzet lehet 2013-tól. A körzet egy szintet jelent a járással, a munkaanyag azonban nem tisztázza a feladatrendszerét. Az új felosztás szerint 3-4 kerület alkotna egy körzetet. Annyi mindenesetre kiderül, hogy a Belváros nem lenne Belső-Pest része, Józsefváros és Ferencváros viszont igen. A szöveges felsorolásban Budafokot véletlenül Dél-Pesthez sorolták, igaz, ezzel egy időben Dél-Budához is, ahova valóban tartozik, Soroksárt pedig sehova.-->