Kórházak, energiacégek, nagyobb hiány - öt új törvényt fogadtak el ma

A belügyminiszter a parlamentben napirend előtt a hétvégi hóhelyzet kapcsán arról beszélt: időben szóltak, hogy senki ne induljon útnak, az operatív törzs pedig már csütörtök este összeült a mentés irányítására. Az autókban senki nem hűlt ki, most pedig már nincs elzárt település - tette hozzá.

Magyarországon az emberek legalább egymásra vigyáznak - reagált Harangozó Tamás. Az MSZP-s politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a katasztófavédelem vezetői még egymás kitüntetésével voltak elfoglalva csütörtök este, amikor az autópályák használhatatlanok lettek. A jobbikos Balczó Zoltán pedig azt vetette fel: elég tájékoztatás-e egyetlen SMS a Belügyminisztériumtól.

A kormánypárti frakcióvezetők inkább az ellenzékkel és a médiával voltak elfoglalva. Harrach Péter arról beszélt, hogy a baloldal és a sajtó hangulatkeltése okozta a problémát, Rogán Antal pedig inkább a 2006-os tűzijáték alatti viharról beszélt.

Láthatóan a baloldali ellenzéket nagyon frusztrálta, hogy nem tudták tönkretenni a nemzet ünnepét - tett rá erre egy lapáttal a KDNP-s Michl József. Pintér reakcióként azt mondta: hiba volt, hogy a buszokat a riasztás ellenére útra engedték, példaként azt hozta fel kétszer is, hogy az MSZP Miskolcon összejövetelt tartott 14-én. A kérdés az, kamionstop volt-e, márpedig az volt - mondta Pintér. Az MSZP-ből Simon Gábor azt mondta: megértette, hogy a nép elvesztette a belügyminiszter bizalmát.

A katasztrófavédelem feladata nem az, hogy azonnal segítsen mindenkinek, amint bajba került. Nemzetközi összehasonlításban is azt lehet mondani, hogy a magyar rendszer jól vizsgázott - mondta Kósa Lajos.

A nap egyetlen, nem a havazással foglalkozó napirend előtti felszólalása a jobbikos Farkas Gergelyé volt, aki arról beszélt: a fiatalok szerint a bizonytalanság jelenti a legnagyobb problémát az országban. Kritizálta azt is, hogy 4,5 milliárdot költ a kormány külföldi egyetemisták itteni tanulmányaira. Válaszként Simicskó István államtitkár azt mondta: sokan olyan diplomát szereztek, ami nehézzé tette az elhelyezkedésüket.

Az MSZP-s Tóth Csaba szintén a kkv-szektort választotta az interpellációja témájául. Szerinte a kormány nem tesz meg mindent, hogy a kkv-k megkapják az EU-s forrásokat. Példának egy olyan közbeszerzést hozott fel, ahol szerinte fantomcégeket hirdettek ki győztesnek. A kormányból Fónagy János államtitkár válaszolt, és a konkrét kérdést megkerülve arról beszélt, mennyire támogatja a kabinet a kisvállalkozásokat.

Szintén az MSZP-ből Harangozó Tamás arról interpellálta Kontrát Károly államtitkárt, hogy miért nem nőtt a rendőrök illetménye 2010 óta, illetve miért nem kapnak cafeteriát. Kontrát válaszában azt mondta: már dolgoznak az új illetményrendszeren, egyébként pedig a 2002 és 2010 közti szocialista kormányok miatt nem lehetett eddig forrást találni.

Jól dolgozott-e az E.On?

Az E.On számára a profit fontosabb volt, mint a hóhelyzet miatti áramkimaradások kezelése - mondta a Fideszes Lipők Sándor azonnali kérdésében. Fónagy János államtitkár válaszában igyekezett tompítani a támadás élét, arról beszélt, hogy ketté kell választani a károkat előidéző időjárást, valamint a szolgáltatók felkészülését a vizsgálatban. Az ellentét megmaradt később is: Lipők viszontválaszában törvénymódosítást sürgetett az energiaszolgáltatókra vonatkozóan, Fónagy pedig csupán megköszönte a cég szakembereinek munkáját.

Újabb terhek az energiaszolgáltatókon

Az energiaszolgáltatóknak kell nagyobb terhet vállalniuk a jövőben - szavaztak délután. A változtatás után a szolgáltatóknak az eddigi évenkénti leolvasással szemben - ha a fogyasztó ezt kéri - negyedévente kell díjmentesen leolvasniuk a mérőórákat, és ennek lehetőségét este nyolc óráig biztosítaniuk kell. Előírták azt is, hogy a szolgáltatóknak minden járási székhelyen ügyfélszolgálat kell fenntartaniuk, az ötezresnél népesebb településeken pedig panaszirodát kell működtetniük.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy azokban a négyszintesnél magasabb társasházakban, amelyekben fogyatékkal élő lakik, a lépcsőházak világítását, illetve a liftek működését akkor is biztosítani kell, ha tartozás miatt kikapcsolnák az áramot. Fenn kell tartani a minimális szolgáltatást a társasházak közös tulajdonú helyiségeiben akkor is, ha a közös képviselő a kikapcsolási eljárás megindulása előtt igazolja, hogy a közösköltség-elmaradással rendelkező lakóval szemben a fizetési meghagyásos eljárást már megindította.

Eddig a villamosenergia- és a gázszolgáltatás kikapcsolására a 60 napot meghaladó tartozás esetén nemcsak számlafizetési késedelem miatt, hanem például kötbértartozás esetén is lehetőség volt. A jövőben viszont kötbértartozás miatt csak akkor kapcsolhatják le a szolgáltatást, ha a szolgáltató polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett.

Színezhető olaj

Kiterjesztette az eddig csak készletezéssel foglalkozó Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tevékenységi körét, így az a jövőben megjelölheti az üzemanyagokat, hogy ellenőrizze a kőolajtermékek belföldi felhasználását.

A kormány indítványával európai uniós irányelveket is átültet a magyar jogrendbe, így az ország kőolajból és kőolajtermékekből álló tárgyévi biztonsági készletét a megelőző évben átlagosan 90 nap alatt behozott, vagy átlagosan 61 nap alatt belföldön elfogyasztott kőolaj és kőolajtermék mennyiség alapján határozza meg.

Tovább tart a kórházállamosítás

Április 1-jétől költségvetési intézmény lesz az a 28 kórház, amely már korábban állami tulajdonba került, de eddig gazdasági társaságként működött. Az erről szóló törvényt hétfőn kormánypárti szavazatokkal fogadta el az Országgyűlés.

Az államot áprilistól a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet képviseli. Az átalakulás nagyjából 18 ezer dolgozót érint, ők - ha továbbra is az adott betegellátó intézményben kívánják folytatni munkájukat - közalkalmazotti státusba kerülnek.

A fenntartó minden munkavállalót átvesz az átalakuló intézményekbe; alapilletményük, illetménykiegészítésük és rendszeres illetménypótlékaik együttes összege pedig nem lehet alacsonyabb a gazdasági társaságnál január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél.

Ezeken kívül ma délután elfogadták a környezetvédelmi törvény kisebb módosítását, valamint a gyámügyi és gyermekvédelmi szabályozás egyszerűsítéséről szóló javaslatot is.

Még tovább nő a költségvetési hiány

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztésében szereplőhöz képest további tízmilliárd forinttal több lehet az idei költségvetés kiadási főösszege és hiánya, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta a parlamenti szakbizottság erről szóló módosító javaslatát.

Az indítvány alapján a büdzsé bevételi főösszege 15 ezer 323 milliárd 816 millió forint marad, a kiadási főösszeg viszont 16 ezer 205 milliárd 151 millió forintra, a hiány pedig 881 milliárd 335 millió forintra emelkedik.

A javaslat az önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatást emeli 20 milliárdról 30 milliárd forintra. Az indoklás szerint a módosítás növeli a központi alrendszer hiányát, de a törlesztési célú támogatást az önkormányzati alrendszerben bevételként kell elszámolni, így az államháztartási szinten egyenlegsemleges.

A parlament az idei költségvetés harmadik módosításáról - amely növeli a hiányt, de nem befolyásolja az uniós elszámolás szerinti egyenleget és az államadósságot - jövő hétfőn határozhat.

Kis figyelem az esti vitákban

A határozathozatalok után elsőként egy, az áruszállításról szóló nemzetközi szabályozásról vitáztak - nagy szópárbaj nem volt, csupán kötelező kör a nemzetközi egyezményeket parlament elé is vinni, mielőtt kihirdetnék. A hétfő maradék része részletes vitákról szólt. Ezek közül a legfontosabb Matolcsy György miniszteri búcsúzó adócsomagja volt. Igaz, az egész csomaghoz csupán négy módosító javaslatot nyújtottak be, abból is csak egy a kormánypárti. Az ellenben annál látványosabb: még tavaly a chipsadóról szóló törvényt úgy fogadták el, hogy annak egy pontja a gyümölcsízek adószabályozását egy olyan törvényre hivatkozva rendezte, ami akkor még nem is létezett. Most ezt a bakit küszöbölhetik ki. A fegyveresek szolgálati viszonyáról, a hegyközségekről, egészségügyi törvényekről, a köztisztviselőkről és a szövetkezetekről szóló törvénytervezeteknek is hétfő este jött a részletes vitája - minimális képviselői érdeklődés mellett.

Az MSZP-s Tóth Csaba szintén a kkv-szektort választotta az interpellációja témájául. Szerinte a kormány nem tesz meg mindent, hogy a kkv-k megkapják az EU-s forrásokat. Példának egy olyan közbeszerzést hozott fel, ahol szerinte fantomcégeket hirdettek ki győztesnek. A kormányból Fónagy János államtitkár válaszolt, és a konkrét kérdést megkerülve arról beszélt, mennyire támogatja a kabinet a kisvállalkozásokat.

Szintén az MSZP-ből Harangozó Tamás arról interpellálta Kontrát Károly államtitkárt, hogy miért nem nőtt a rendőrök illetménye 2010 óta, illetve miért nem kapnak cafeteriát. Kontrát válaszában azt mondta: már dolgoznak az új illetményrendszeren, egyébként pedig a 2002 és 2010 közti szocialista kormányok miatt nem lehetett eddig forrást találni. -->