Közel az IMF-alkudozás vége
A kormányfő IMF-hitellel kapcsolatos kijelentésére hirtelen gyengült a forint euróval szembeni árfolyam. Miközben a beszéd előtt 295 alatt is jártak az euró jegyzései, addig a bejelentés után 296 fölé emelkedett az árfolyam.
Az IMF-hitelről szóló miniszterelnöki bejelentés annyiban nem okozott meglepetés, hogy azt eddig is tudni lehetett, hogy a kormány a Lengyelországnak nyújtott rugalmas hitelmegállapodásra törekszik, miközben az IMF a Romániának adott készenléti hitelben (Stand-by Agreement, SBA) gondolkodik, amelynek keretében az IMF rendszeresen ellenőrzi a hitel fejében vállalt gazdaságpolitikai intézkedéseket. Az FCL-megállapodást a stabil gazdasággal, illetve a számára kiszámítható, fegyelmezett gazdaságpolitikával rendelkező országoknak kínálja fel az IMF abból a célból, hogy a rendkívüli pénzügyi körülmények között is képesek legyenek magukat finanszírozni.
„Soha nem volt szó arról, hogy Magyarország rugalmas hitelkeretet kap az IMF-től” – mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. „Magyarország nem felel meg az IMF kritériumainak, és ilyet csak a jó tanuló országok kaphatnak” – vélekedett.
„Bár mindenki ismerte az IMF álláspontját, ez volt az első alkalom, hogy a kormány is elismerte, hogy a valutaalap nemet mondott a rugalmas hitelkeretre, amit Magyarország kért” – véli Peter Attard Montalto, a Nomura igazgatója.
A miniszterelnök a Bruegel Intézetben azt is kiemelte, hogy Magyarország a nemzetközi piacokon hamarosan devizakötvényt fog kibocsátani. „Miért lenne szükségünk bármiféle hitelre az IMF-től, ha közben a piacokról is tudjuk magunkat finanszírozni?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Mint ismert, a tervezett devizakötvény-kibocsátást előkészítendő e hét elejétől jövő hét közepéig kötvénybefektetői konzultációkat tartanak az USA-ban és Angliában. A Nomura igazgatója szerint a devizakötvény-kibocsátásra a roadshow után közvetlenül sor kerül, ami a jövő hét végét, vagy az utána következő hét elejét jelentheti, 2,5 milliárd eurós összegben. Ez a tétel az idei devizafinanszírozási igényt fedezi is.
Kondrát Zsolt szerint a kormány „nyitva hagyta a kaput az IMF-megállapodás előtt”, de ha sikeres lesz a devizakötvény-kibocsátás, akkor végleg becsukhatják.
Orbán Viktor a távozó MNB-elnök, Simor András utódlásával kapcsolatban elmondta: a jelölést a távozó jegybankelnök mandátumának lejárta előtt mindössze egy nappal fogja megtenni, amit a jelölt személyét érintő viták elkerülésével indokolt. Simor András megbízatása március 2-án jár le, így a kormányfő szavai alapján majd március 1-jén tudjuk meg, kit jelöl jegybankelnöknek, aki a köztársasági elnök nevez majd ki. Ezzel kapcsolatban Kondrát Zsolt azt mondta: a gyakorlat eddig is az volt, hogy csak az utolsó pillanatban tudtuk meg, ki lesz a jegybank elnöke”, azonban most volt egy olyan várakozás, hogy már korábban kiderül, ki vezeti márciustól az MNB-t. Korábban az elemzők arra számítottak, hogy a Fidesz február 5-7-i frakcióülésén nevezik meg a jegybankelnököt.
Lekerülnénk a szégyenpadról
„Mindent megtettem és a magyar emberek is mindent megtettek az elmúlt három évben, hogy erről a szégyenpadról lekerüljünk” – utalt az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor arra, hogy a kormány célja az, hogy idén kikerüljön a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás hatálya alól az ország. „Ehhez az kell, hogy 3 százalék alatt legyen a költségvetés hiánya minden évben. Így volt ez 2011-ben, 2012-ben és idén is így lesz” – mondta a miniszterelnök. José Manuel Barroso elismerte a deficitcsökkentésért tett erőfeszítéseket, azonban közölte: a brüsszeli testület február 22-én teszi közzé a téli időközi előrejelzését az egyes tagállamok hiányszámaival kapcsolatban. A bizottság hétfőn közzétett értékelése ugyanakkor további lépéseket tart szükségesnek ahhoz, hogy tartósan három százalék alatt maradjon a hiány.
