BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tavares-válasz, takarékok, egyházak - erről szavaztak ma a Parlamentben

Véget ért a rendkívüli nyári ülésszak utolsó parlamenti ülése. Az utolsó napon még hosszas szavazáson estek túl a képviselők. Elfogadták a Tavares-jelentés elítélését, átrajzolták több választókörzet határait, és döntöttek azokról törvényről is, amelyet Áder János egyszer már visszaküldött. A takarékszövetkezeti és az egyházügyi törvény is sok kritikát kapott, jelentős változás mégsincs a visszadobott szöveghez képest.

Újra elfogadták a takarékszövetkezeti törvényt, amelyet Áder János egyszer már visszaküldött. Ennek a tervezetnek a célja elvileg a takarékszövetkezeti rendszer megerősítése, sok kritika szerint azonban a gyakorlatban az államosítást készítheti elő. A jogszabály egyik legvitatottabb része, hogy annak értelmében az állam többségi tulajdonba kerülne a Takarékbankban a Magyar Postán keresztül, amely 655 millió forintos tőkeemeléssel szerezne részesedést a hitelintézetből. A jelenlegi többségi tulajdonos takarékok nem sokat tehetnek ez ellen, az MFB ugyanis a jogszabály szerint vételi joggal rendelkezik a közgyűlésen a tőkeemelés ellen szavazó, vagy a szavazáson tartózkodó részvényesek tulajdonhányadára. A másik sokak számára megrökönyödést kiváltó pont a kötelező integráció volt. A jogszabály szerint az intézményvédelmi alapot az MFB hozza létre egymilliárd forintos tőkével, amelybe minden szövetkezeti formában működő hitelintézetnek kötelező belépnie, és részvényessé is kell válniuk a TakarékBankban. Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek kilépnek, vagy kizárják őket az integrációból, elveszíthetik a működési engedélyüket.

Áder visszaküldte a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomagot is, az NMHH átalakítását bírálva, ezt is megszavazták ma újra. A médiahatóság alelnökének a visszadobott törvényszövegben rendeletalkotási jogkört adtak, miután Szalai Annamária halála óta még mindig nem sikerült elnököt választani az NMHH élére. Az eredeti szöveghez képest módosítottak az NMHH-elnökséghez szükséges követelményeken is, már nem várnak el speciális médiaismereteket, elég lesz bármilyen felsőfokú végzettség. Miért zárnánk ki valakit például műszaki végzettséggel - kérdezte Navracsics Tibor a záróvitában, aki szerint egyelőre nincs konkrét jelölt, akire vonatkozhatna a kitétel.

Az egyházügyi törvényt is újraszavazták - az ellenzéki képviselők gúnyainak céltáblája lett mára a javaslat, amit már sokadszor írnak át a benyújtása óta. “Soha többé ne tessék előterjeszteni kodifikációs remekművet, elég lesz megmaradni a szokásos félselejtnél” - utalt Lendvai Ildikó a KDNP-s dicsérő szavakra. Jól jellemzi a vita színvonalát, hogy a legnagyobb felháborodás azt fogadta, amikor a függetlenek közt ülő Szabó Timea parasztvakításnak nevezte a javaslatot, a kormánypártiak szerint pedig ezzel megsértette a magyar parasztságot.

Ez a javaslat vezette be a bevett egyház fogalmát. Miután ugyanis az Alkotmánybíróság nem engedte, hogy a parlament dönthessen arról, mi számítson egyháznak, megadták a jogot minden egyháznak a névhasználatra, ám úgy, hogy külön jogokat csak a bevett egyházak gyakorolhatnának. A törvény miniszteri hatáskörbe utalta a bevett egyházzá kinevezést. A vallási tevékenységet végző szervezetek - amelyek külön jogok nélkül, de használhatják az egyház megnevezést - nyilvántartásba vételét a Fővárosi Törvényszék látja el.

Döntöttek a házbizottság frakcióalapításról szóló határozatáról is. Az indítvány azt teszi lehetővé, hogy az LMP szeptembertől újra frakciót alapíthasson, a PM és a DK azonban ne. Az indoklás nem nevesíti a három pártot, és nem a méretet veszik számításba (a DK nagyobb frakció lenne, mint a másik kettő), hanem azt teszi meg frakcióalapítási kritériumnak, hogy a párt induljon az előző választáson és így jusson be a parlamentbe.

Szavaztak a választókörzetek átrajzolásáról, több fővárosi körzet határait is módosították. A fideszes javaslat azért is lehetett különös, mert arról tegnap szavaztak csak, hogy erre június 30-a helyett július 1-e lehet a határidő.

A Tavares-jelentésre adott válasz eredetileg nem volt ott a mai napirend eredeti tervezetében, de utólag kiegészítették a programot vele, majd meg is szavazták. Az üzenet az: Magyarországot üzleti érdekből támadják, a rezsicsökkentés miatt.

Szavaztak a hulladékgazdálkodási törvényről is - ez teszi lehetővé, hogy az állam jelölje ki, melyik cég végezheti a hulladékkezelést ott, ahol enélkül leállna a rendszer. Elfogadták azt az indítványt is, amellyel lehetőséget teremtettek a Pekingi Magyar Intézet megnyitására.

Varga: nem szükséges most a reklámadó

A költségvetés a nemrégi egyenlegjavító lépések után nem teszi szükségessé a reklámadót - mondta a napirend után Varga Mihály. Nem kizárt mégsem, hogy ősszel mégis bevezetnék a reklámadót, mert ennek a kérdésnek nem csak gazdasági, hanem kulturális szálai is vannak - tette hozzá.

Varga szerint nem az ördögtől való a reklámadó bevezetése. Úgy fogalmazott: azt támogatják, hogy olyan szektorokat is bevonjanak a közteherviselésbe, amelyek eddig nem elég nagy súllyal vettek részt benne, de a kormány most azt mérlegelte, hogy ennek az adónak a bevezetésére szükség van-e vagy nincs.

Egy új képviselő is elkezdte ma reggel a munkát: a fideszes Hidvéghi Balázs, az NGM korábbi helyettes államtitkára ül be a május végén lemondott, KDNP-s Stágel Bence helyére.

Varga szerint nem az ördögtől való a reklámadó bevezetése. Úgy fogalmazott: azt támogatják, hogy olyan szektorokat is bevonjanak a közteherviselésbe, amelyek eddig nem elég nagy súllyal vettek részt benne, de a kormány most azt mérlegelte, hogy ennek az adónak a bevezetésére szükség van-e vagy nincs. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.