Megnyitott frontok - Külföldi össztűz Magyarországra

Az FTD a Magyar rulett című írásának bevezetőjében megjegyezte: "Budapest egy tervezett új jegybanki törvénnyel felbosszantja a nemzetközi támogatókat és elmélyíti a gazdasági válságot". Silviu Mihai budapesti keltezésű beszámolójában Simor Andrást idézve azt írta, hogy az MNB-re vonatkozó tervezett törvény a kormány kísérlete a jegybank "átvételére", és megjegyezte, hogy a jogszabálytervezet bírálói szerint a cél valójában az MNB 35 milliárd eurós devizatartalékának a megcsapolása.

"Ez a kísérlet sokba kerülhet Magyarországnak" - írta az FTD, utalva az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki bírálatára, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság (EB) küldöttségének korábban történt távozására. 

A Spiegel Online Fenyegetett függetlenség - Az EKB dörgedelme a magyar jegybanki reform ellen című cikkében megjegyezte: a jegybankárok rendszerint alaposan megválogatják a szavaikat, és a bírálatot is udvarias formába csomagolják, az MNB-re vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban viszont az EKB határozottan állást foglalt, a frankfurti intézmény "frontot nyitott a kormány törvényjavaslata ellen".

A cikkben ismertették a javaslat egyes elemeit, majd a Barroso-levélre, illetve az IMF és az EB delegációjának távozására utalva megjegyezte: "Magyarország valójában nem engedhetné meg magának, hogy elégedetlenek legyenek vele ezek az intézmények, hiszen az ország pénzügyi helyzete jelenleg súlyos."

A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap Magyarország mindent rosszul csinál, amit csak lehet című kommentárjában Daniela Friedinger felidézte, hogy az ország a rendszerváltás idején "mintadiák" volt. Az EU első keleti bővítésekor a harmadik legnagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkezett, azóta az ötödik helyre csúszott. A költségvetési hiányra a kormány csak "trükköket" alkalmaz. A nyugdíjpénztárak államosítása csak egyszeri hatású, ezért jövőre Magyarországon ismét túlzott költségvetési hiány lesz.

Emellett Budapest nemrég dolgavégezetlen engedte távozni az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap küldöttségét. Ahelyett, hogy a kormány elfogadta volna a feltételeiket és igénybe vették volna a pénzügyi segítséget, kitartottak a nemzeti bank elnökének "leépítése" és az egykulcsos adó kétharmados törvényben való rögzítése mellett. Az egykulcsos adóról azt írta, hogy az "lyukat ütött" a költségvetésen és hozzájárult az ország bajaihoz. "Aki nem engedi, hogy segítsenek neki, saját maga a hibás" - írta a kommentátor.     

A lap egy másik írásában megszólaltatta Richter Sándort, a Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Intézet (WIIW) elemzőjét. Rosszkor jön a leminősítés Magyarország számára - áll a cikkben. A WIIW nemrég csökkentette növekedési előrejelzését nullára, de "már nagyon recessziógyanús" a helyzet - mondta Richter, aki úgy látja, az egyre borúsabb globális gazdasági kilátások mellett Magyarországról sem jönnek kedvező jelek, "épp ellenkezőleg". Az áfa, a jövedéki adók és a gépkocsiadó emelése tovább mérséklik az amúgy is gyenge fogyasztást. A magasabb kamatok, amit a leminősítés miatt fizetnie kell Magyarországnak, megnehezítik az államadósság és a költségvetési hiány csökkentését - olvasható a cikkben.     

Az Új Szó című szlovákiai magyar lap Őrült szabadságharc címmel jelentetett meg írást. Molnár Iván ebben azt írta: "Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonban ezúttal is egyedi módon reagált a hírre, azt állítva, hogy a döntés nem Magyarországról, hanem a piaci szereplők nyomásgyakorlásáról szól. Magyarra lefordítva: Matolcsy a döntést a magyar kormány által folytatott gazdasági szabadságharc egy újabb összecsapásának tartja".

Felteszi a kérdést, hogy helyes-e a jelenlegi magyar gazdaságpolitika? "A válasz egyértelmű nem. (...) Az igazán nagy probléma azonban az, hogy Matolcsynak a hitelminősítőkkel kapcsolatban nincs igaza, az ország legnagyobb ellenségei ugyanis nem ezek, hanem a Fidesz csúcsvezetői, gazdaságpolitikai lépéseik ugyanis csak a szakadék szélén táncoló őrült bizonytalan tántorgásához hasonlíthatók. A miniszternek csak egyben adhatunk igazat: az országnak valóban szüksége van a szabadságharcra, ez azonban egyedül a Fidesz csúcsvezetése ellen irányulhat.

Ez lenne az érdeke magának a Fidesznek is, hiszen a jelenlegi vezetés nemcsak a pártot, hanem az egész magyar jobboldalt lejáratja, aminek már csak azért is rendkívül súlyosak lehetnek a következményei, mivel a baloldalon jelenleg nincs olyan mérvadó, hiteles politikai erő, amely valós alternatívát kínálhatna az országnak" - írta.