BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Most minden Magyarországról szól - Kifakadt az EP-elnök

Kiemelt figyelem irányul a magyar alkotmánymódosítás ügyére az EU-csúcson, bár a kérdés nem szerepelt a találkozó hivatalos napirendjén. Ezt elősegítette az is, hogy az állam- és kormányfőknek most nem kellett sürgős válságkezelő gazdasági intézkedésekről dönteniük.

A csúcstalálkozó során tartott sajtótájékoztatókon a nemzetközi média képviselői számos kérdést tettek fel az alaptörvény negyedik módosítása miatti aggodalmakkal, illetve a Magyarország ellen indítandó esetleges uniós eljárásokkal kapcsolatban. „Már mindent elmondtam Magyarországról” – fakadt ki sajtótájékoztatóján az Európai Parlament elnöke a sorozatban a sokadik Magyarországról szóló kérdésre.
A magyar kérdést a csúcstalálkozón felvető Martin Schulz elmondta: csak akkor lehet szó a brüsszeli zsargonban atomfegyverként emlegetett, az EU-Szerződés 7. cikke szerinti eljárás elindításáról – amely hazánk szavazati jogának felfüggesztéséhez is elvezethet – ha 100 százalékos, minden kétséget kizáró jogi bizonyíték van arra, hogy a magyar alaptörvény módosítása súlyosan megsérti az EU alapértékeit.

Ennek eldöntéséhez azonban meg kell várni az Európai Bizottság hetek múlva véget érő jogi vizsgálatát. Brüsszeli forrásokból lapunk úgy értesült, ha a bizottság vizsgálata során arra a következtetésre jut, hogy az alkotmánymódosítás sérti az uniós jogszabályokat, akkor sem egyből a 7. cikk alkalmazásának elindítását fogja javasolni, hanem először az adott konkrét kifogásolt kérdésekkel (például hallgatói szerződés vagy kampányidőszakban a politikai hirdetések kizárólagosan közmédiában történő szerepeltetése) kapcsolatban kötelezettségszegési eljárást indít. Ha ez nem vezetne eredményre, akkor kerülhet sor az "atomfegyver" bevetésére.

A 7. cikk szerinti eljárást az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament is kezdeményezheti, azonban ezt megnehezítheti hogy a legnagyobb frakció, a Fidesz európai anyapártja, a konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt várhatóan nem szavazná meg az eszköz bevetését. A képviselőtestület mindenestre április 17-én vitát tart a magyar helyzetről.

Emellett a tagállamok harmada, vagyis kilenc tagország is élhetne az eljárás megindításának jogával, azonban jelenleg nem látni annak jelét, hogy egy ilyen koalíció összeállna hazánk ellen, bár már a legnagyobb tagállam vezetője, Angela Merkel német kancellár is kifejezte aggodalmát az alkotmánymódosítás kapcsán.

Tar Gábor - Brüsszel-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.