Világgazdaság Online

Dinamikáját tekintve Bajnai Gordon kormányzásának legaktívabb szakasza tavaly júniusra esett. A politikai ősz ezután már biztos pályán haladt: tudható volt, hogy az Országgyűlés többsége elfogadja a kormányfő büdzsétervét. 2009. november 30. után azonban megszűnt az érdemi kormányzás.

Bajnai Gordon nem adott világos programot a hátralévő hónapokra, eltűnt a politikai nyilvánosságból és számottevő kormányzati intézkedéseket sem jelentett be. E helyett inkább külpolitikai programokkal töltötte utolsó hónapjait. 

A nem teljesített ígéretek között öt típust lehet elkülöníteni:
amelyeket a kormány csupán „kiszervezte” más állami-kormányzati szervekhez, ide sorolható a turisztikai szektorra vonatkozó összes célkitűzés;

amelyeket csak pro forma hajtott végre a kabinet, valójában a kívánt céllal ellentétes hatáshoz vezettek, mint például a MÁV „hatékonyságnövelését” (az államvasúttól ugyan elvont a kormány 2010-ben 40 milliárd forintot, de ezután engedélyezett egy 20 milliárd forintos mozdonyvásárlást);

amelyeket vagy az Alkotmánybíróság talált az alaptörvénnyel ellentétesnek, vagy a megvalósítás mára megrekedt bírósági eljárás miatt, ide tartozik a családi pótlék adóalapba vonása vagy a Sukoró térségében megvalósítandó nagy értékű beruházás;

amelyeket az államfő küldött vissza a törvényhozásnak, s azt a kormány többé nem vetette fel a napirendre, ide sorolható a Közérdekvédelmi Hivatal ügye;

amelyek legfeljebb a szakmai vitáig, esetleg a javaslattételig jutottak el, mint például az állami működés alapjául szolgáló nyilvántartások megújítása, vagy az új büntetés-végrehajtási törvény.