Rengeteg változást vár el az IMF
Hatástalan végtörlesztés, rossz adórendszer, nem hiteles gazdaságpolitika – ezeket a hibákat rója fel főként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) országjelentése. A dokumentum szerint 2010–11-ben a költségvetési politika lazító volt, az adócsökkentések 3 százalékkal járultak hozzá a strukturális hiányhoz, de a 2012-es büdzsé alapjaiban jelent szigorítást. A kormányzat vegyesen próbált alkalmazni kedvező reformokat és ellentmondásos intézkedéseket, mert amíg a Széll Kálmán-terv – a rokkantnyugdíj, a tb-kiadások, a segélyezés átvilágítása – egybevág az IMF javaslataival, más intézkedések – például a végtörlesztés, a minimálbér adómentességének kivezetése és a munkaadói tb-hozzájárulások emelése – rontottak a helyzeten.
A fiskális lazítást ráadásul olyan dolgokból finanszírozták, mint a különadók vagy a második nyugdíjpillér de facto államosítása – mutat rá az úgynevezett IV. cikkely szerinti országjelentés. A fő kihívás mindezek miatt az adósságteher kezelése úgy, hogy az ne fojtsa meg a növekedést. Sorsdöntő lesz az intézkedéssorozat, amelynek feladata a stabilizáció, a hitelesség építése, az intézmények erejének és a versenyképességnek a növelése – közli az IMF.
A delegáció azt javasolja, hogy ne használják el a költségvetési tartalékokat, arra ugyanis a hiánycsökkentéshez szükség van, és nem elég a nagy makrogazdasági sokkok, költségvetési végrehajtási kilengések kezelésére. Az IMF-javaslat szerint további pufferre van szükség, így a kormány a változtatások tartósságára tud koncentrálni, ennek eszköze pedig a kiadások hatékonyságának felülvizsgálata lehet. Megjegyzi azt is, hogy a hazai adózás túl regresszív, vagyis a relatív adóterhelés a kis jövedelműeken nagyobb, mint a tehetőseken, ez negatív hatással van a belső elosztásra és a növekedésre. Megemlíti, hogy ugrásszerű emelkedés volt a minimálbérnél, és felhívja a figyelmet a túl bonyolult bérkompenzációs rendszerre, amely a cégek adminisztrációját növeli. A javaslatok szerint a különadók kivezetése, az egykulcsos adó elemeinek átgondolása, a bér- és kompenzációs reform ésszerűsítése csökkentheti a kedvezőtlen hatást a középtávú növekedési kilátásokra és a szegények életére.
Fiskális ügyekben is konkrét javaslatokat tesz a valutaalap: szerintük az államadósság növelésének korlátozását hozzá kellene kötni az „output gap”-hez, vagyis a gazdaság tényleges és lehetséges kibocsátása közötti különbséghez, ezzel elkerülve a prociklikus szorítást. Másodsorban az önkormányzatok számára konkrétabb hitelfelvételi szabályokat kellene előírni, meghatározva azt is, pontosan mi történik nemteljesítéskor. Harmadrészt az IMF aggódik a költségvetési tanács függetlensége és hatékonysága miatt. „A minimum, hogy független elemzésekre legyen lehetőségük minden fiskális kezdeményezésről, azokról is, amelyek hatása kívül áll a mostani büdzsécikluson” – írják, és a bankok kisebb terhelését javasolják, beleértve a különadót és a végtörlesztés aránytalan terhét is. Mindez kritikus fontosságú első lépés lehet a növekedés beindítására – közlik.
A jelentés kitér arra is, hogy az IMF nem feltétlen ért egyet abban a kormánnyal, hogy a növekedés gátja a lakossági devizahitel-kitettség és a forintromlás. Az IMF szerint ez nem bizonyított, mert csak a háztartások 15 százalékának van frankhitele, és csupán egy részük van bajban. A fogyasztás gátja a munkanélküliség, a magas kamatok, az alacsony reálbérnövekedés és a hanyatló fogyasztói bizalom az IMF szerint. A kormány próbálkozása a devizahitelek nyomásának enyhítésére általánosságban hatástalan maradt, a legújabb kísérlet fejlődést jelent, de még messze áll a legjobb gyakorlattól – fogalmaz a jelentés, és megjegyzi: a kormány ezzel nem ért egyet. Az IMF szerint egy önkéntes, korlátozott és jól megtervezett adósságátütemezés segíthetne igazán. Ez legyen önkéntes alapú, tartsák tiszteletben a magánjogi szerződéseket, csak a bajbajutottaknak szóljon, a terhet osszák el a részt vevő ágazatok között is és időben is.
A monetáris politika elemzésekor azt írják, a jegybanki devizatartalék nem elegendő nagy manőverekre. A GDP 45 százalékát kitevő rövid lejáratú külső adósság nagymértékben igénybe veheti a tartalékot, továbbá a Mol-részvény-vásárlás és a végtörlesztés miatti jegybanki devizatender is jelzi: váratlanul jelenhet meg nagy mennyiségű tartalék-igénybevétel. Az IMF hosszan sorolja aggodalmait az MNB-t illető jogszabályváltozások miatt.
Összegzésében az IMF leszögezi: olyan politika csökkentheti a piacvesztés kockázatait, amely elkerüli az elmúlt évek ad hoc intervenciós intézkedéseit, és erősíti a gazdasági intézményrendszert. „Ha elfogadható, erős terveket látunk, egy elővigyázatossági hitelmegállapodás enyhíthet a fenti kényszereken” – zárul a dokumentum.
Az IMF javaslatai
- Az egykulcsos adó elemeinek átgondolása- A bér- és bérkompenzációs reform ésszerűsítése
- Az állami transzferek átvilágítása
- Az államadósság-plafon átgondolása
- Az önkormányzati alkalmazás racionalizálása
- A tömegközlekedés restrukturálása
- Az önkormányzatok hitelfelvételének szabályozása
- A devizahitelek új típusú átütemezése
- Az ágazati különadók csökkentése
- A jegybank, költségvetési tanács erősítése
Rovó Attila Az IMF javaslatai - Az egykulcsos adó elemeinek átgondolása
- A bér- és bérkompenzációs reform ésszerűsítése
- Az állami transzferek átvilágítása
- Az államadósság-plafon átgondolása
- Az önkormányzati alkalmazás racionalizálása
- A tömegközlekedés restrukturálása
- Az önkormányzatok hitelfelvételének szabályozása
- A devizahitelek új típusú átütemezése
- Az ágazati különadók csökkentése
- A jegybank, költségvetési tanács erősítése-->
